Veszprém

Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprém) megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban,Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, az átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét.
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye.
A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.

Állatkert bejárat

Állatkert:

Bár sokan Veszprémi Állatkertként ismerik, hazánk legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertjének hivatalos neve Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. A névadó Afrika-kutató és vadászíró éppen abban az évben, 1958-ban hunyt el, amikor Veszprémben megszületett az a kis vadaspark, amely rövidesen az ország első vidéki állatkertjévé fejlődött. Azonban nemcsak ez az egyetlen kapcsolódási pont a neves kutatóval, hiszen az állatkert gyűjteményében a kezdetektől kiemelt szerepet játszottak a fekete kontinens állatai, köztük is a leghíresebbé Böbe, a csimpánz vált. A korábban csak háziállat bemutatóként működő állatkerti területen felépült hatalmas kifutó hazánk legnagyobb afrikai szavanna bemutatója, ahol a zebrák, gnúk és antilopok a régi, sokkal kisebb karámjaikból átkerülve itt már egy afrikai síkságot idéző kifutóban nyargalászhatnak.
A veszprémi, csakúgy, mint a többi állatkert, egyben természetvédelmi intézményként is működik. Ennek egyik legfontosabb területe a vadon élő megsérült állatok befogadása, gyógykezelése, és ha lehetőség van rá, szabadon engedése. A Veszprémi Állatkert a természetvédelmi tevékenységének részeként nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, oktatásra és nevelésre is.

 

Viadukt

A veszprémi Szent István völgyhíd (a köznyelvben: Viadukt) Magyarország első és egyik legnagyobb és legszebb ívszerkezetű völgyhídja, a város jelképe. Tervezője, Folly Róbert, korának elismert szerkezettervező mérnöke. A Viadukt lapokra támaszkodó, felsőpályás vasbeton ívhíd. Valójában három – egy nagy és két egyforma méretű kisebb – ív alkotja. Teljes hossza 185, míg legnagyobb magassága 37 méter. A nagy ív támaszköze 46, a kis íveké pedig 26,6–26,6 méter. Az 1937. évi átadásától csaknem ötven éven át a 8-as számú országos főút részét képezte. A hídról – és közbenső pihenőteraszáról – szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről, nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról.

Benedek hegy

A vár északi oldalán kikövezett keskeny lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre (kilátópont). Bármilyen furcsa, a sziklatömbön kőkori és bronzkori leleteket, valamint honfoglalás-kori temetkezési eszközöket tártak fel. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet. Alatta kanyarog a Séd, melynek partjain középkori hangulatú utcácskák láthatók. A kiugró dolomitszikla a történelem során jelentősen befolyásolta a városrészek kialakulását, illetve határt is szabott egy-egy településrész területi meghatározásához. A Benedek-hegy leírása, ábrázolása a középkori krónikák kedvelt témája volt. Nem véletlenül, hiszen szorosan hozzátartozott a Vár ábrázolásaihoz, utazók, vándorok előszeretettel számolnak be leírásaikban a dolomit sziklaegység páratlan szépségeiről.
A legelső leírásokat a XIII. században már krónikák regisztrálták, akkor Szent-Benedek sziklájaként emlegették. A hegy neve először 1240-ben fordul elő, bizonyára az itt megforduló Szent Benedek rendi hittérítők befolyása következtében. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a XIII. században a hegy tetején állott egy kis kápolna, amely Szent-Benedek tiszteletére volt felszentelve, s innen feltételezik a hegy elnevezését.

Vár

Várkút

A veszprémi Vár utca egyik különleges látványossága a Gizella-kápolna előtt, a Szentháromság szobor szomszédságában álló Várkút. Pontos építési ideje sajnos nem ismert, de valamikor a 16. század végére tehető, az első írásos emlék róla 1569-es. Veszprém várkútjának egykori mélysége 26 méter volt, ma 40,7 méterre becsülik. Közel két méter átmérőjű kávája téglából készült, felette kútperem, amin kétféle nagyságú betűvel felírt körfelirat található. A kettő közül csak a nagyobb olvasható:
CIVITAS UBI OLIM FONTES UBERRIMI CULTURAE GENTIS HUNGARORUM ERUBERANT – “Ez az a város, ahol hajdan a magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak.” AVetési nembéli Albert püspök emlékére. (1458-1486)
1938 és 1965-ös részleges feltárása után 2002-ben teljesen feltárták és felújították a várkutat, melynek köszönhetően kivilágítást kapott, kútkáváját megtisztították, az eredeti latin felirat magyarul is rákerült és tetejére kovácsoltvas díszrácsot készítettek. Műemléki védelem alatt áll.

Szent István és Boldog Gizella szobra

„István, Gizella ősi vártán,
mögöttük völgyhíd: kőszivárvány.
Bakony szeléből – álmodni se mernéd –
arany harangszó hímez, misekelmét.
Itt a domb a völgybe, völgy a dombra,
kis utcák szöknek kővadonba.
Tágas terek sikátorok felett,
földszintbe fúl hegymászó emelet.
Fűzsuttogás a locska Séden.”
(Kemény Géza: Veszprémi anziksz)

A várhegy északi fokán mellvéddel övezve magasodik az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobra. Az Ispánky József által 1938-ban, a király halálának 900. évfordulójára készített szoborpár mára Veszprém szimbólumává vált. Érdemes megállni a Várhegy északnyugati fokán, hiszen remek kilátás nyílik a város több nevezetességére
A szobortól lenyűgöző kiállítás tárul elénk a környékről. Jól látszik innen a viadukt, amit Szent Istvánról neveztek el, közvetlenül mellette találjuk a Szent László tiszteletére felszentelt templomot. A Bakony vonulatában jól elkülönül a Papod-hegy a maga 646 méteres magasságával. Lenézve megláthatjuk a Séd-patak vizét csillogni a napsütésben. Jobbra fordulva pedig megtekinthetjük a Szent Benedek-hegy csúcsán álló káptalani keresztet.

Séd-patak, Szerelem szigetre vezető kis híd

Szerelem sziget:

A Veszprémvölgy és a Szerelem-sziget Veszprém egyik legszebb része. Természetes vízparti élővilágával, majd ezer éves történelmi múltjával a város egyik legkedveltebb helye. A környéken van két nevezetesség is: a vár és az állatkert. A területen két Árpád-kori műemlék is van: a Veszprémvölgyi apácakolostor és a Margit-romok. Felette fut a műemlék jellegű Szent István völgyhíd. A közpark és az út fontos és közkedvelt a helyiek és a turisták körében is. Területén van a jezsuita kolostor, amit sosem szenteltek fel, és amelyben kiállításokat, koncerteket rendeznek, ezen kívül sok játszótér és egy vízi labirintus is található.

Margit romok

A Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez, Veszprém Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján lévő Margit téren találhatók. Ha letekintünk a veszprémi vár magasából, jól láthatjuk a vár alatti völgyben a domonkos apácakolostor romjait. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. Lakói, a Domonkos-rendi apácák és – kisebb számban – szerzetesek, nem sokkal korábban, az 1220-as években jelentek meg Magyarországon.
1246-tól 1252-ig Szent Margit, IV. Béla király lánya is a kolostor lakója volt, mielőtt a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre) költözött volna át. Margittól ered a romok köznyelvi elnevezése is. A zárda másik híres lakója a stigmatizált Magyar Boldog Ilona volt, akit Szent Margit tanítójaként említenek.
A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el. Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek; az északi rész romosan bár, de szerencsére fennmaradt. Ma is magasan áll a templom késő gótikus szentélyének északi fala, amelyet egy nagy fakereszttel jelöltek meg. A templom többi falát és a kolostor kerengőjének részletét 1936-ban tárták föl. A kolostor nagyobb részén ma kertek vannak, illetve újkori lakóházak állnak. A rom védett műemlék.

Séd-patak, Fricska vendéglő

Fricska:

A veszprémi vár alatti Séd-patak völgyében megbúvó Fricska egy parasztház és egy romkocsma keveréke, nagy gerendákkal és oszlopokkal, fa elemekkel, könyvespolcokkal és olyan apró részletekkel, amik igazi lakberendezési gondosságra vallanak. A tér középpontjában egy hatalmas kandalló áll, amelyben készült már csülök és csokitorta is. A gasztro kínálat ennél azért szélesebb: remek burgerekkel és pocaknak keresztelt emberes szendvicsekkel lehet éhséget csillapítani, nyáron pedig a Séd-patak partját egy szabad tüzes grillsütővel foglalják be.

A képeken: Varga-Illésfalvi Ditta és Varga Ninetta

Fotók: Varga Lajos

Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár között félúton, a Bakony lábánál fekvő település.

Történelmi szempontból a város szívében található várhoz kapcsolódnak a legjelentősebb események, erről bővebben később írunk.

Az 1870-es években megkezdődött szénbányászat jelentős ipari fellendülést hozott a településnek. Mivel a mezőgazdaság nem volt jelentős, a lakosság jelentős hányadát ez az iparág foglalkoztatta. 1920 után szénhiány lépett fel az országban, ezért az itt termelt szén felértékelődött.

A bányászat a vegyiparnak is kedvezett, hiszen a lignit értékes energiaforrásként hozzájárult a szomszédos Péti Nitrogénművek felépüléséhez.

A második világháború pusztítása után a várpalotai bánya lignitkészletére alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, illetve egy alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában,mely még ma is működik,igaz,már nem az alumínium előállításával, hanem csak annak újrahasznosításával foglalkozik.

A rendszerváltás után a szénbányászatot leállították,ami a hőerőmű bezárását is okozta.
A város megőrizte a bányászat emlékeit, kültéri szobrok elevenítik meg a bányászélet jeleneteit,illetve a várban múzeum mutatja be a bányászati folyamatokat.

Ha nyugat felől indulunk el városnéző körutunkra, az első szembetűnő alkotás a Kőmacska a Tési dombon. Szinte uralja a kis teret, nézzétek a háttérben a táblát,még a kutyákat is kitiltotta onnan.

A szobor Gyulavári Pál: Játszó macska c. alkotása (1981). A Kőmacska a gyerekek kedvence, kihagyhatatlan, hogy fel ne másszanak rá és le ne csússzanak a hátán.
Megpróbáltuk volna mi is,hogy felüljünk a nyakába,de olyan csúszós márványháta van,hogy nem sikerült hátibabával megvalósítani.

A centrum felé haladva következő állomásunk, a Zichy kastély ad otthont a Trianon múzeumnak. Jómagam még nem jártam bent, de a múzeum honlapja szerint: “A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról.”

Ildikó a kastély szomszédságában lakik,és így írt róla:
Várpalota szerintem egyik legszebb épülete a klasszicista-romantikus stílusban épült Zichy-kastély. A városközponttól pár percre, de mégis csendes helyen, zöld környezetben található.
A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette.

A Trianon Múzeum parkjában található Sidló Ferenc: A Nemzeti Áldozatkészség Szobra (1915) másolati installációja.

Sidló Ferenc fából készült művét 1915 szeptemberében avatták fel a Deák téren. Fából állították fel, hogy a jótékonyság szögei vassá változtassák. Néhány koronáért cserébe fémlemezt szögelhettek fel rá az adományozók, melybe még a nevüket is bele véshették. A befolyt összeget a hadirokkantak, valamint a hadiárvák és özvegyek támogatására fordították.
A szobrot 1919-ben eltakarták paravánnal, mert idegen volt a Tanácsköztársaság szellemiségétől.
1924. novemberében a szobrot eltávolították a Deák térről és a Ludovika udvarán állították fel.
A háború után a szobrot szétdarabolták. A lovag feje 1968-ban került a Kiscelli Múzeumba, ahol ma is megtalálható, egyéb, részben bádoggal borított törmelékeivel, gipszmintájával a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében találkozhatunk.

A múzeumtól szűk lépcsősor vezet le a városközpontba,ahol a Thury-vár és rendezett parkja tárul elénk.

A város szívében található várat Újlaky Konth László és apja, Újlaky Konth Miklós építtette. A fennmaradt források szerint 1397-ben már állt az akkor palotaként emlegetett épület.

A vár jelenleg több színvonalas kiállításnak helyszíne,
Helytörténeti, Magyar népviseleti, Egyenruha történeti, a Bakonyi Poroszkálókat bemutató tárlat, Bányászati múzeum, középkori kínzóeszközöket bemutató múzeum állandó kiállításként van jelen, illetve évente több időszakos kiállítást és nívós rendezvényt szerveznek ide.

Hagyománnyá vált már az évente megrendezésre kerülő Diadal napja rendezvénysorozat, mely feleleveníti a vár dicső korszakát, és Thury György nagyságát.

(forrás: thuryvar.hu)

  

Mire a várhoz értünk, szükségünk volt egy kis pihenőre a vároldalban, a pihe-puha fűben.

A vár mögötti parkban több kiemelkedő műalkotás áll. Elsőként, a várhoz legközelebb, az 1848-as emlékmű, Rieger Tibor műve. A 12 pontot jeleníti meg mészkőbe vésve.

A park végén áll az I. és II. világháború hősi halottainak emléket állító alkotás, Seregi József szobra, melyet 1994-ben avattak, bronzból és mészkőből készült.

Mellette terült el a gyerekek kedvelt játszóhelye, azonban a fényképek készítése utáni napon elkezdték elbontani ezeket, és mára már egy sem maradt belőlük.

A várra néz Mihály Gábor, Munkácsy díjas szobrászművész alkotása.

2001-ben, a forradalom 45. évfordulóján avatták az emlékművet. A talapzat szövege szerint “A várpalotai szénbányákban 1952 és 1956 között raboskodó hazafiak emlékére” is készült.

Turulmadarat ábrázol, ahogy éppen az elnyomást jelképező sárkányt győzi le.

Ildi és Elza is szárnyakat kapott,hála.a kendőnek 🙂

A vártól dél felé haladva található a Wass Albert-emlékpark, a régi strand területén, tizenhárom almafából és egy márványtáblából áll. “Várpalota polgármestere védnöksége alatt létrejött élő emlékmű ötlete az író A tizenhárom almafa című regényén alapszik. Az élő emlékmű szimbolizálja a magyar földhöz, az elszakított nemzettársakhoz való ragaszkodást, az anyaországiak élő feladatát velük szemben, s egyúttal Wass Albert írói nagyságát és műveinek máig ható mondanivalóit.” (forrás: http://kirandulastervezo.hu/)

Garami László: Női akt szobra (1960)

Napjainkban ez a szobor emlékeztet minket arra, hogy egykor egy strand működött ebben a parkban, amit az 1980-as években betemettek. Szüleink sokat meséltek róla, gyerekkorukban sok időt töltöttek itt.
Korip is nagyon jól érezte magát a kánikula ellenére, elképzelte, milyen jó lenne egyet úszni a hűs vízben.

Figyelem!
A képen szereplő kötés csak illusztráció, nem ajánlott a kifelé hordozás! 🙂

Jó Szerencsét Művelődési központ “számos civil szervezet, művészeti együttes, ismeretterjesztő- és hobbikör, klub, tanfolyam működik. Fő profilja a felnőtt és ifjúsági közművelődés, valamint a bányász hagyományok ápolása. Mozgás Stúdiójában népi tánc és mazsorett csoport működik. Az épületben 474 férőhelyes mozi- és színházterem található, ahol különböző színházi előadások, hangversenyek, gálák, ünnepségek, fesztiválok, filmvetítések zajlanak. Emeleti előcsarnoka és a dr. Szíj Rezső Kamaraterem folyamatosan helyt ad időszaki kiállításoknak.

A művelődési ház előtt ez a tábla jelzi a testvérvárosok nevét, távolságát és elhelyezkedésének irányát.

A mai Nagy Gyula galéria jelzi,hogy a városban egykor jelentős számú zsidó lakos élt. Az épület egykor zsinagógaként funkcionált, ma esküvők és egyéb rendezvények helyszínéül szolgál.

A Jó Szerencsét Művelődési Központ mellett található Borbás Tibor: Krúdy emlékére bronz alkotása. 1990-ben avatták a várpalotai kötődésű Krúdy Gyula emlékére. A kétalakos kompozíción Krúdy kedvelt regényhőse, Szindbád látható esernyőjével. Hédi kinyitott az ajtót, hogy Szindbán találkozhasson szíve hölgyével.

Erdey Dezső: Vízhordó lány szobrát jelenleg Várpalota főterén találhatjuk. Eredetileg az inotai Készenléti-lakótelepen lett elhelyezve. 1956-ban készült a 170 cm magas korsókat cipelő kecses lányból a biztonság, erő, szépség és a báj sugárzik. A szobor 1988-ban került jelenlegi helyére.

Nagyon nehéznek tűnnek ezek a korsók, így segítettünk egy kicsit a cipekedésben

A város keleti szélén áll a Tomori forrás

A palotai temetőtől keletre találhatjuk a Ferences-rendi kolostor helyét, melyet Faller Jenő bányamérnök azonosított 1935-ben.
A kolostor emlékét a Tomori-forrás őrzi.

Tovább haladva kelet felé ott találjuk magunkat az inotai dombok között

Inotai víztározó látható a képen, Hédivel a hátamon gyakran elsétálunk ide,mert a panel mögül, ahol lakunk indul egy ösvény,ami pont ehhez a szép kis horgásztóhoz vezet.

Várpalota kedvező hely lehet horgászoknak is ,a várost több oldalról is körülveszik kisebb nagyobb tavak.

Ezeken kívül rengeteg gyönyörű hely van Várpalotán, aki erre jár -Országjáró kendővel, vagy anélkül-, mindenképpen tekintse meg Pusztapalota (Bátorkő) várát a Várvölgyben, mely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadészkastélya volt. Gyönyörű látványt nyújtanak az árvalánytól ezüstös Bakonyi dombok. Rengeteg izgalmas túraútvonal közül választhatunk.
Aki nem szeretne túrázni, annak ajánlom megtekintésre a fentieken kívül a Megyeházat, Fodor Sára Tájházat, a Felsővárosi Kvártélyházat.

Szereplők: Hangné Málik Ildikó és Elza, illetve Tóthné Szűcs Eszter és Hédi.

A fotókat egymásról készítettük.

Balatonfüzfő

Állítólag ma búcsúzik a nyár, bucsúzunk mi is a Balatontól ‘füzfővel. De csak az északi partot hagyja el a kendő, ősszel majd visszatér, amikor Somogyba utazik 🙂

Sokat gondolkodtam, hogyan mutassam be a Balaton északi csücskét, Balatonfűzfőt, ami őslakosként bizony az én szívem csücske is. Úgy döntöttem, mivel a település sok egymástól eléggé elkülönülő részből áll, hogy én a sajátunkat, Alsófűzfőt fogom megmutatni nektek, ezen belül is azokat a helyszíneket, amik a mi életünkben fontosak.

Pár szót azért írnék településünk múltjáról: A régészeti leletek tanúsága szerint a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A falu a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el, s szép lassan éledt csak újjá. A város mai arculata a XX. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni.
No de csapjunk most a lovak közé, első állomás az otthonunk, ami ugyan kilátást nem ad a Balatonra, de nagyon szép részén van a városnak 🙂 Jó ide hazajönni!

Következő helyszín nagyon kedves a szívemnek, pár utcányira van csak, ide jártam iskolába. A Jókai Mór Általános Iskola sajnos 2007 óta csendes a gyermekzsivajtól, a település két iskoláját összevonták. Sok szép élmény van e falak s fák között… Az udvarában külön épületként egy szépen megőrzött, 1930-ban épült Klebelsberg iskola áll.

az iskola előtt

Az iskolával szemben van a település parkja, ami a Millennium tér névre hallgat, s benne a Fűz-fő emlékmű. Gyerekként ide jártunk át játszani az iskolából, tiniként pedig itt bandáztunk a barátokkal 🙂

Fűz-fő emlékmű

És jöjjön a település egyik temploma, ami a Jézus Szíve nevet kapta. Nagyon szeretem ezt a kis templomot, egyszerű, de nagyszerű, nem hivalkodó, olyan szeretnivaló ódon épület 🙂 Szívünknek azért is kedves, mert 2014-ben itt volt az esküvőnk és remélhetőleg hamarosan Luca lányunk keresztelője is itt lesz 🙂

templomnál

Az igazán érdekes a templom mögött van, a romtemplom. A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik.

templom kertben

kikötőben

Utolsóként valóban a Balaton északi csücskéhez érkezünk, ami egy kikötő. Nagyon szeretünk ide lejárni horgászni, sétálni, békét, harmóniát magunkba szívni.

A képeket készítette a férjem, a képeken Luca lányunk és én pózolunk 😀 (Székelyné Nyéki Andrea)

Fotók: Székely László

Vászoly

Béla mellett azért a kendő is megfordult Vászolyon egy pár kép erejéig 🙂

Vászoly egyike a Balaton-felvidék kedves kis falvainak. Vászoly, az ezeréves múltra visszatekintő kis község a Balatontól 5 kilométerre fekszik, források völgyében, szőlőhegyekkel, erdőkkel körülvéve. A Balaton-felvidéki Nemzeti park részeként kiemelten védett területei vannak, különösen értékes növény- és állatvilága.

A tavat, a környező mészkőhegyek aljából kifakadó források vize táplálja. A tavacska partján megpihenhetnek a vándorok, a fáradt és éhes turistáknak asztalt és padokat építettek és a Szent-Jakab forrás vize tiszta, jéghideg és iható. II. Endre emlékére és tiszteletére egy szépen faragott pad is áll a tóparton. A Forrás-tó mélysége nem túl félelmetes, 40-50 cm mély a közepén. Tőkés récék, békák, halak és mocsári teknősök találnak benne élelmet és pihenőhelyet.

A képeken: Magyar Kolos, Magyar Kornél, Reinfart Anikó és Emma az ír szetter

Fotók: Magyar Gábor

Vászoly (kicsit másképp) by Béla

Kedveskéim! Hol is kezdjem? Elmesélem legutóbbi kalandom történetét…
Megérkeztem egy zacskóban, bezárva, sötétben, hogy hova ne kérdezzétek. Jó jó, mi polipok alkalmazkodunk sokmindenhez, meg igen szűk helyekre is bepréseljük magunkat, de ami sok az sok. Én, Béla, egy zacskóban!? Megviselt az utazás, fáradt voltam, este volt. Lövésem sem volt hol vagyok. Hallgatóztam. Semmi. Fény. Semmi. Egyetlen biztos pont Országvándor barátom volt, az a puha hosszú valami, aki mellé szegődtem, hogy világot lássak, de hiába kérdeztem tőle hol vagyunk, nem válaszolt. Amikor már volt valami fény, kivett valaki a zacskóból. Azt hittem mind a 3 szívem szívinfarktust kap. Az a valami vagy valaki aki kivett, hááát, negyedannyi lába volt, mint nekem. Kicsit megsajnáltam… Később több ilyen furi valami vagy valaki is előkerült, összesen volt annyi lábuk, mint nekem. Furcsálltam a dolgot, de kedvesek voltak, megölelgettek, így előítéletek nélkül vártam mi fog történni. Előkerült egy vörös is, ő már egész jól nézett ki, 4 lábbal állt a földön. Országjáró társamat is kivették a zacskóból, ő is kapott simogatást. Azt mondták ez a nap az én napom lesz, majd a Bubi és Bogyó névre hallgató kétlábút, az Emma nevű vöröskét is bettessékelve egy naaagy fekete négykerekű bódéba elindultunk valahova. Most csak a társam dugták zacsiba, én a Bubi nevű kétlábúhoz szegődtem. Egyszer csak megálltunk, az anya névre hallgató kétlábú rátett egy kőre és feltartott egy tábla elé. Ezt olvastam: V Á S Z O L Y

Azt sem tudtam hova forgassam a szemeimet, mert végre olyan helyre hoztak, ami igazán nekem való. Anya Bubit próbálta a hátára venni, de Bubi a két lábával polipokat megszégyenítő módon volt képes kapálózni, mígnem anya feladta, mert valami olyasmit mondott, hogy egy polipot előbb betenne egy hálós szatyorba, mint Bubit a kendőbe. Végül ismét Bogyó kendőzött, én meg Bubival tartottam. Megmutattak nekem egy csodás tavat, polipoknak valónak tűnt, de a lábam nem engedték beledugni, azt mondták hideg. Végre én kerültem a középpontba, apa kattogtatott valami masinát, kétlábúék meg lelkendeztek mennyire fotogén vagyok. Éppen egy oszlop tetején pózoltam, mikor észrevettem egyedül maradtam. Azt sem tudtam hirtelen mit csináljak, kapaszkodjak vagy integessek, hogy hahóó itt vagyok, várjatok meg! Kétlábúak négykeréken távoztak. Kiabálni sem tudtam, egy mukk sem jött ki a torkomon. Egyedül maradtam. Már már kezdtem élvezni a magányt és hogy végre oda mehetek ahova kedvem tartja, mikor az anya nevű kétlábú örömében sikítozva rohant értem, nyakon csípett és betett a négykerekű bódéba. Ezután mutattak nekem egy még nagyobb tavat, a Balatont vagy mit, igaz messziről. Szerintem azért csak tisztes távolságból, mert be voltak rittyentve, hogy meglépek… Ismét pózoltam a kattogó masinának, had legyenek boldogok. Ennyi izgalom után elfáradtam. Kétlábúék búcsúzkodtak, megöleltek. Országvándor barátommal visszabújtunk a zacskóba és elszenderedtünk. Félálomban még hallottam hogy beszélgetnek. Ilyeneket csíptem el: holnap már máshol ébred, de jó volt…

Béla a Szent Jakab-forrásnál

A kis vörössel a Vászolyi Tónál

A képeken: Béla és Emma

Fotók: Magyar Gábor

Balatonfüred

Anikó leírását olvasva én is elérzékenyültem 🙂 Ritka szép képek és szívhez szóló leírások születtek, nagyon jó volt ez a posztot (is) szerkeszteni 🙂

Nyár, napsütés, strand, lángos, fagyi, móló, vadkacsák, hattyúk és ezer hely amit szívesen megmutatnék nektek.
Kihívás 1. Adott két teljesen eltérő napirenddel egy dackorszakos 2,5 éves örökmozgó, aki kapálózik a hurci láttán és egy 7 hónapos akinek szintén most kezd el kinyílni a világ és éppen sztrájkol a kendő ellen, kivétel ha éppen alvásidő előtt kerül bele, mert akkor ájulás van és horkolás.
Kihívás 2. Nyár, napsütés, strand, lángos, fagyi sehol, helyette volt eső, szél, amikor éppen kisütött a nap természetesen a gyerekek ebéd után alszanak .
Kihívás 3. Amíg az idő rendeződik anya próbálja összeszedni mindazt, ami jellemző erre a Balaton-parti “kisvárosra”. A klaviatúrával a viszonyunkat leginkább úgy jellemezném, hogy úgy írok, mint a sas…köröz- köröz, lecsap. Így ígérem nem lesz hosszú, beszéljenek majd a képek…
Szóval Balatonfüred. Talán ez az a hely Siófokkal és Tihannyal egyetemben amit soha senkinek sem kell magyarázni, hogy északi vagy déli part. Kisváros… volt valamikor, amikor én még gyerek voltam. Imádtuk. Most is imádjuk, de más lett, nagyon más. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza, viszont napjainkra utolérte Füredet is a turizmusnak való megfelelési kényszer. Virágzik a turizmus, csak ez az egykor kedves, csendes kisváros válik egyre személytelenebbé és idegenné mindattól ami miatt mi “fürediek” olyan nagyon szerettük. Átépül, most divatos szóval rehabilitálódik minden, így pár éve búcsúztunk a mindig is Füredet jelképező Tagore sétány láncos korlátjától, amin gyerekként, majd később felnőttként is olyan jókat hintáztunk, amibe kapaszkodva generációk nőttek fel és azt hiszem nem csak a mi fotóalbumainkban köszönnek vissza olyan képek, amin a babakocsitól felnőtt korig készült képeken a láncok ott vannak. Gyerekként itt felnőni maga volt az álom, de így visszatekintve tudom igazán értékelni mindazt, amit Füred nekem/nekünk adott. Belém égett a Balaton illata és a köveken csobogó víz hangja. Azóta az élet más utakra terelt, férjem szokta mondni, hogy “már te is pesti lettél”, ami ellen természetesen bőszen tiltakozom, mert aki füredi, bárhova is sodorja az élet, szíve mélyén füredi is marad.
Mi most megpróbáljuk megmutatni azt az oldalát ami megmaradt szerethetőnek, kedvesnek.

Balatonfüred móló

Füred kapuja a víz felől. Május elején itt vonják fel minden évben a vitorlásokra a fehér vitorlát, ezzel is jelezve, hogy a balatoni vitorlás szezon elkezdődött és innen futott ki 1846-ban először a Kisfaludy gőzös

Balatonfüred kikötő

Füred kikötője jelentős hajóforgalmat bonyolít le. A kikötő előtt látható, Pásztor János által készített, 1941-ben felállított Halász és Révész szobra. (Kép a szobrokról nem készült, strandidő hiányában mindenki ott tobzódott, esélyünk nem volt fotózni) A legenda szerint, aki megsimogatja a Halász és a Révész csizmáját, biztosan visszatér Balatonfüredre.

Tagore sétány

Balatonfüred hangulatos parti sétánya Rabindranath Tagore nevét viseli. A világhírű bengáli hindu költő itt gyógyíttatta szívbetegségét 1926-ban. Felépülését követően, hálája jeléül hársfát ültetett a gyógy-parkban. Tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. “Ha nem vagyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasszal megújuló leveleidet az erre vándorlók felett: a költő szeretett, míg élt.” – írta. Tagore a fa ültetése után még 14 évet élt.

Emlékfapark

Tagore emlékfája és szobra körül liget alakult ki.
India több köztársasági elnöke, majd közismert miniszterelnök-asszonya, Indira Gandhi tisztelgett Tagore emlékének egy-egy fával.
A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben ültetett apró hársfát ittléte emlékére. Ültetett fát itt többek között Farkas Bertalan, a Nobel-díjas Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot.

Kossuth forrás

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A Kossuth forrás a Gyógy-téren áll, fölötte a 12 oszlop tartotta kútház. 1800-ban épült. I. Ferenc József 1852-es füredi látogatása során a tihanyi apátság “a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként” róla neveztette el a kutat. 1952-től Kossuth- forrás. Talán mert ő írta a legszebb füredi fürdőlevelet, s ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósítását.

    

Anna Grand Hotel

Az 1700-as években az egyre élénkülő fürdői élet miatt gondoskodni kellett a vendégek étkeztetéséről. Így 1748-ban a forrás közelében megépült az első vendégfogadó. Az épület többszöri átépítést követően nyerte el mostani formáját. Jelenleg szálloda, ami otthont ad az Anna bálok helyszínének.

Kerek templom

Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna.
A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. A templom tervét Fruhman Antal győri építész készítette, aki alapul vette hozzá a római Pantheon képét, és annak kicsinyített mását építette fel igen tetszetős formában.

   

   

Koloska völgy

Sajátos hangulat a füredi erdők szívében. Lehet túrázni, padokon pihenni, dolomitsziklára mászni, vadasparkba menni vagy éppen kipróbálni a nordic walking pályát. Van tanösvény a környék növény- és állatvilágáról, geológiájáról, van forrás és tó, és végtelen nyugalom.

Balatonfüred-Csopaki borvidék

Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza, és ahol a szőlőművelés első írásos emlékei egyben a magyar szőlőművelés kezdeteiről is tanúskodnak. E történelmi borvidék a Balaton észak-keleti részén, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. A balatonfüredi térség jelentőssége akkor kezdett nőni, amikor 1211-ben a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők visszavetették, a XVIII. században azonban ismét fellendülés következett. A XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton legfontosabb városa lett, ahol az ország előkelőségei bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, s mulattak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, és 1987 óta a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” cím birtokosa.

Papsoka templomrom

Füred román kori és gótikus építészeti emléke a 12. században épített Szent Mihály templom. Ez az egyetlen templomrom, ami a római korból itt maradt.
A kitűnő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villa alapjaira épült. A román templomot többször átépítették, bővítették: a 15. század derekán új, gótikus szentélyt, körítőfalat emeltek. A templom a török időkben pusztult el. Ekkor tetőzete leégett, köveit a környékbeliek hordhatták el házaik felrakásához.

      

Fotók: Vörös Ákos, redphoto.hu és Gabor Magyar
A képeken: Magyar Kolos, Magyar Kornél, Magyar Gábor, Reinfart Anikó és Emma az ír szetter

Révfülöp

A kendő megérkezett Veszprém megyébe, és vele együtt a Balaton északi partjára. Ugyan már lassan itt az ősz, de még sikerült elkapni a nyár utolsó meleg napjait, nagyon izgalmas képek születtek 🙂 Négy északi-parti település is bemutatkozik, ezek közül az első Révfülöp,  amit Judit és a hamarosan bővülő családja jártak be:

Ugyan nem tartozom Révfülöp “őslakosai” közé, de rengeteg élmény, emlék köt a Balaton parti településhez: gyermekkorom felhőtlen játékkal, vagy nagyobb diák korom szezonális munkával töltött nyarai, ugyanakkor felnőttként is ahogy tehetjük, megcélozzuk a magyar tengert.

De nézzük csak, mit lehet tudni a településről: Révfülöp nagyközség Veszprém megyében, a Tapolcai járásban, a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegylábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülőtelepülés.

Révfülöp ősi révhely, melynek első írásos említése 1211-ből származik. A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan területté vált, majd Kővágóörs szőlőhegyeként gyéren lakott puszta lett. A révközlekedés 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is tudósít a korabeli forrás. A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet, amelynek településfejlesztő tevékenysége révén kedvelt üdülőhellyé vált.

1943-ban vált önálló településsé Révfülöp. Ettől kezdve egy máig ívelő, dinamikus fejlődés jellemzi.

Itt a tó, ott meg Apa foTÓz 🙂

Rév büfé

Híresen jó a lángos, de emellett más “egészséges” ételekkel is várja az éhes turistákat. További érdekessége, hogy e helyen húztam le két nyarat 11-12 évvel ez előtt, mélyen a tüdőmbe és bőrőmbe szívva a finom lángos szagot, és azóta is rendszeresen visszajáró vendég vagyok.

Révfülöp móló

Háttérben a Tat café, mely évek óta biztosítja a helyszínt a Balatoni Nyár című műsornak.

 

Révfülöp – csak hogy a hajók tudják, jó helyen járnak, ha itt akarnak kikötni.
Innen indulnak a menetrend szerinti hajójáratok Balatonboglárra, ezen kívül sétahajók, illetve diszkó hajók is.

Hajóállomás épülete

Az 1991-ben felújított, a század elején épült impozáns épület, mely egykoron kaszinó volt. Falán Pattantyús József míves – a II. világháború idején a balatoni Kelén és Tünde hajókat a felrobbantás elől víz alá süllyesztők hősies tettére utaló – emlék reliefje látható.

A révfülöpi móló remek hely minden korosztály számára: megtalálhatók itt idős, ráérős horgászok, bulira készülődő, sörrel ücsörgő fiatalok, totyogókat kergető felnőttek, vízbe esni akaró gyermekek, és elmerengő kismamák is…

Úton a Rózsakertbe

Rózsakert

Az 1950-es évek végén – az 1942-ben feltöltött területen – létesült a révfülöpi Rózsakert. Az 1968-80-as években a környék egyik legszebb pihenőhelye volt. Generációk emlékeznek erre a partszakaszra, ahol a lugasok között fogócskát játszott a balatoni szellő, s ahol a tűzpiros futórózsák illatában örök barátságok, szerelmek – és persze hordozókendők – kötődtek.

Ecséri templomrom

Az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett fekszik.

A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben szerepel. Az itteni templomot 1353-ból való oklevelek említik először hitelt érdemlően.

A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület alapjait, római kori maradványok láthatók a felhasznált kövek között. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a templomnak, majd gótikus stílusban átalakította és sekrestyét, valamint előcsarnokot épített hozzá.

1548-ban a törökök a faluval együtt felégették. Ezt követően az elhagyott templom pusztulni kezdett, a köveit a környékbeliek széthordták.

 

A háromhajós templom keletelt szentélye ívesen záródik, ezzel eltér a Balaton-felvidék más középkori templomaitól, melyek négyszögletes szentélykialakításúak. A szentély lépcsője előtt az Ecséri család tagjainak sírjait fedezték fel.

Az északkeleti oldalon állt a sekrestye és a csontkamra (ossarium), délen pedig az előcsarnok. A hajó nyugati végén egykor álló toronynak csak az alapozása maradt meg, viszont a keresztelőmedencét megtalálták. Ugyancsak fennmaradt a gótikus belső háromíves fal, a karzat, a felvezető lépcső, és a támpillérek.

A romokon felfedezhetők Szent Kristófot, a hajósok védőszentjét ábrázoló freskó nyomai, a templomot feltehetően neki szentelték.

A templomot körülvevő derékmagasságú kőkerítés az eredetileg temetkezésre használt területet lezáró fal rekonstrukciója. A templom környezetében a föld alatt a hajdani falu házainak maradványai rejtőznek, a plébánosházat fel is tárták.

Gyors batyukötés a Fülöp-hegyi kilátó tövében… merthogy a 21 hónapos Nimródom végül az egész utat saját lábán tette meg fel a hegyre, a kilátóig, majd le. Így Apa megúszta, hogy a kendő reá köttessék és tölteléket kelljen cipelnie a hegyre, a kendő pedig szintén megúszta, hogy némi izzadtsággal gazdagodva jöjjön le Apa hátáról.

A Révfülöpre látogató vendégek maguk is megtapasztalhatják a lenyűgöző panorámát a Fülöp-hegyi Kilátóból, amely 2001-ben Pelényi Gyula tervei alapján, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére épült.

Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát lehet kiemelni, melynek szemkápráztató hatásáról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jenő is megemlékezett: “A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van.”
Kár, hogy e rész pont nem látszik a fejünktől a képen…

Polip megpihent egy padon a kilátóból lefelé, így nekünk is így kellett tennünk 🙂

Polip uraság madárijesztőt játszik a Fülöp-hegy egyik szőleje felett. Merthogy a Balaton-felvidék híres bortermő vidékéhez Révfülöp is hozzá tartozik.

Mákvirág Borház és Vendéglő

A mára már több, mint 100 éves épületet, a mélyében meghúzódó ászokpincéjével, “Mákvirág” pincének hívták a környékbeli emberek. Innen ered a Mákvirág Borház elnevezés, amely a Pincészet szerves részeként, egész éves nyitvatartással, borvásárlási lehetõséggel várja a borok és a finom étkek kedvelõit.

Ugyan borozni most nem volt alkalmunk, azért egy-egy hűsítő limonádéra betértünk a tikkasztó kilátó-mászás után.

Békakirály ivókút

1992-ben díszburkolatot kapott, térré szélesedő Halász utca végén Raffai Béla szobrászművész “Békakirály” bronz ivókútja “csókolja” ivóvizével szájon a szomjúhozókat.

Révész szobor

2012. augusztus 20-án felavatták Tarr Miklós szobrászművész Révész című alkotását Révfülöpön, a móló elején.

Az alkotás egyszerre állít emléket egy ősi mesterségnek, és egyidejűleg kapcsolódik a település nevéhez is.

A hajóállomás épülete előtt, a móló mellett – tehát pont e helyen – csobbanhat minden évben az a több ezer úszó, aki vállalja, hogy átevickél a túlpartra, teljesítve az 5,2 km-es távot. Ez az evickélés jómagamnak is sikerült, immáron négy alkalommal – elsőként 17 évesen, Édesanyám fülét évek óta rágva, hogy engedjen el (végül velem együtt úszott), legutóbb pedig tavaly, két szoptatás között 🙂

Európa sétány

A hűs fák árnyékában a hajóállomás felé sétálva, a Szigeti strand mellett végig a Balaton partvonalán terül el az Európa sétány. Kellemes kikapcsolódást nyújt a kihelyezett padokon vagy akár a füvön heverészve a Balaton ezer arcát figyelgetni.

Amikor a totyogót már semmivel sem lehet megvesztegetni, hogy egyhelyben maradjon, így a kendő Anya pocakjára kerül.

A fotókon látható: Hegedüs Gábor, Hegedüs Nimród, Nábrádi Judit és a 30 hetes pocaklakó, Hegedüs Barnabás
Fotók: Hegedüs Gábor