Balatonfüred

Anikó leírását olvasva én is elérzékenyültem 🙂 Ritka szép képek és szívhez szóló leírások születtek, nagyon jó volt ez a posztot (is) szerkeszteni 🙂

Nyár, napsütés, strand, lángos, fagyi, móló, vadkacsák, hattyúk és ezer hely amit szívesen megmutatnék nektek.
Kihívás 1. Adott két teljesen eltérő napirenddel egy dackorszakos 2,5 éves örökmozgó, aki kapálózik a hurci láttán és egy 7 hónapos akinek szintén most kezd el kinyílni a világ és éppen sztrájkol a kendő ellen, kivétel ha éppen alvásidő előtt kerül bele, mert akkor ájulás van és horkolás.
Kihívás 2. Nyár, napsütés, strand, lángos, fagyi sehol, helyette volt eső, szél, amikor éppen kisütött a nap természetesen a gyerekek ebéd után alszanak .
Kihívás 3. Amíg az idő rendeződik anya próbálja összeszedni mindazt, ami jellemző erre a Balaton-parti “kisvárosra”. A klaviatúrával a viszonyunkat leginkább úgy jellemezném, hogy úgy írok, mint a sas…köröz- köröz, lecsap. Így ígérem nem lesz hosszú, beszéljenek majd a képek…
Szóval Balatonfüred. Talán ez az a hely Siófokkal és Tihannyal egyetemben amit soha senkinek sem kell magyarázni, hogy északi vagy déli part. Kisváros… volt valamikor, amikor én még gyerek voltam. Imádtuk. Most is imádjuk, de más lett, nagyon más. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza, viszont napjainkra utolérte Füredet is a turizmusnak való megfelelési kényszer. Virágzik a turizmus, csak ez az egykor kedves, csendes kisváros válik egyre személytelenebbé és idegenné mindattól ami miatt mi “fürediek” olyan nagyon szerettük. Átépül, most divatos szóval rehabilitálódik minden, így pár éve búcsúztunk a mindig is Füredet jelképező Tagore sétány láncos korlátjától, amin gyerekként, majd később felnőttként is olyan jókat hintáztunk, amibe kapaszkodva generációk nőttek fel és azt hiszem nem csak a mi fotóalbumainkban köszönnek vissza olyan képek, amin a babakocsitól felnőtt korig készült képeken a láncok ott vannak. Gyerekként itt felnőni maga volt az álom, de így visszatekintve tudom igazán értékelni mindazt, amit Füred nekem/nekünk adott. Belém égett a Balaton illata és a köveken csobogó víz hangja. Azóta az élet más utakra terelt, férjem szokta mondni, hogy “már te is pesti lettél”, ami ellen természetesen bőszen tiltakozom, mert aki füredi, bárhova is sodorja az élet, szíve mélyén füredi is marad.
Mi most megpróbáljuk megmutatni azt az oldalát ami megmaradt szerethetőnek, kedvesnek.

Balatonfüred móló

Füred kapuja a víz felől. Május elején itt vonják fel minden évben a vitorlásokra a fehér vitorlát, ezzel is jelezve, hogy a balatoni vitorlás szezon elkezdődött és innen futott ki 1846-ban először a Kisfaludy gőzös

Balatonfüred kikötő

Füred kikötője jelentős hajóforgalmat bonyolít le. A kikötő előtt látható, Pásztor János által készített, 1941-ben felállított Halász és Révész szobra. (Kép a szobrokról nem készült, strandidő hiányában mindenki ott tobzódott, esélyünk nem volt fotózni) A legenda szerint, aki megsimogatja a Halász és a Révész csizmáját, biztosan visszatér Balatonfüredre.

Tagore sétány

Balatonfüred hangulatos parti sétánya Rabindranath Tagore nevét viseli. A világhírű bengáli hindu költő itt gyógyíttatta szívbetegségét 1926-ban. Felépülését követően, hálája jeléül hársfát ültetett a gyógy-parkban. Tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. “Ha nem vagyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasszal megújuló leveleidet az erre vándorlók felett: a költő szeretett, míg élt.” – írta. Tagore a fa ültetése után még 14 évet élt.

Emlékfapark

Tagore emlékfája és szobra körül liget alakult ki.
India több köztársasági elnöke, majd közismert miniszterelnök-asszonya, Indira Gandhi tisztelgett Tagore emlékének egy-egy fával.
A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben ültetett apró hársfát ittléte emlékére. Ültetett fát itt többek között Farkas Bertalan, a Nobel-díjas Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot.

Kossuth forrás

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A Kossuth forrás a Gyógy-téren áll, fölötte a 12 oszlop tartotta kútház. 1800-ban épült. I. Ferenc József 1852-es füredi látogatása során a tihanyi apátság “a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként” róla neveztette el a kutat. 1952-től Kossuth- forrás. Talán mert ő írta a legszebb füredi fürdőlevelet, s ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósítását.

    

Anna Grand Hotel

Az 1700-as években az egyre élénkülő fürdői élet miatt gondoskodni kellett a vendégek étkeztetéséről. Így 1748-ban a forrás közelében megépült az első vendégfogadó. Az épület többszöri átépítést követően nyerte el mostani formáját. Jelenleg szálloda, ami otthont ad az Anna bálok helyszínének.

Kerek templom

Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna.
A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. A templom tervét Fruhman Antal győri építész készítette, aki alapul vette hozzá a római Pantheon képét, és annak kicsinyített mását építette fel igen tetszetős formában.

   

   

Koloska völgy

Sajátos hangulat a füredi erdők szívében. Lehet túrázni, padokon pihenni, dolomitsziklára mászni, vadasparkba menni vagy éppen kipróbálni a nordic walking pályát. Van tanösvény a környék növény- és állatvilágáról, geológiájáról, van forrás és tó, és végtelen nyugalom.

Balatonfüred-Csopaki borvidék

Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza, és ahol a szőlőművelés első írásos emlékei egyben a magyar szőlőművelés kezdeteiről is tanúskodnak. E történelmi borvidék a Balaton észak-keleti részén, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. A balatonfüredi térség jelentőssége akkor kezdett nőni, amikor 1211-ben a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők visszavetették, a XVIII. században azonban ismét fellendülés következett. A XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton legfontosabb városa lett, ahol az ország előkelőségei bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, s mulattak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, és 1987 óta a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” cím birtokosa.

Papsoka templomrom

Füred román kori és gótikus építészeti emléke a 12. században épített Szent Mihály templom. Ez az egyetlen templomrom, ami a római korból itt maradt.
A kitűnő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villa alapjaira épült. A román templomot többször átépítették, bővítették: a 15. század derekán új, gótikus szentélyt, körítőfalat emeltek. A templom a török időkben pusztult el. Ekkor tetőzete leégett, köveit a környékbeliek hordhatták el házaik felrakásához.

      

Fotók: Vörös Ákos, redphoto.hu és Gabor Magyar
A képeken: Magyar Kolos, Magyar Kornél, Magyar Gábor, Reinfart Anikó és Emma az ír szetter