XXI. kerület – Csepel

A Csepel-szigeti kerületen, Budapest potenciális Manhattanén tradicionális ipari negyedeket, kikötőt, paneltömbös lakótelepeket, de régebbi, és újabb építésű kertvárosi övezeteket, vízparti nyaralós városrészeket is találunk, a főváros egyik legváltozatosabb kerülete ilyen szempontból.
Azokban a merész urbanisztikai tervekben, amelyek Budapestre felhőkarcolókat vizionálnak, szinte kivétel nélkül felmerül Csepel, mint lehetséges helyszín.
Annyira nem is bánom, hogy felhőkarcolókat nem tudtunk fotózni az Országvándor háttereként, de igyekeztünk néhány jellemző csepeli dolgot bemutatni Nektek.

Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője

Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt elfoglalták a magyarok. Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten. Sőt, Anonymus Gesta Hungaroruma szerint ez a sziget volt a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. És mivel a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként más koronás fők is megszálltak itt.
(Én magam történelem szakos bölcsészként azt hittem nagyon sokáig, hogy ezért nevezik Csepelt a Király kerületének. Mígnem aztán a felnőtt éveit Csepelen leélt férjem felvilágosított, hogy ez a megtisztelő elnevezés bizony Zámbó Jimmy miatt ragadt rá…)
Csepel 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi Csepel Műveknek. A kis üzemből kinőtt virágzó gyáróriás Weiss Manfréd Acél- és Fémművek termékskálája a legszélesebb volt a kelet-európai régióban. Az államosítás utáni elnevezés Csepel Vas- és Fémművek, termékei még Tibetbe is eljutottak.
A gyár mellett Csepel is rohamos fejlődésen ment keresztül. A csepeli báró Wesis Manfréd több száz lakást építtetett, a munkások gyerekei számára óvodát létesített, kaszinót hozott létre, számos jótékonysági egyletet támogatott anyagilag. Szakembereit megbecsülte és az átlagnál magasabb bérezéssel illette. Csepel szociális intézményei kiépültek, tanoda létesült. Az első világháború idejére a csepeli cég az ország legnagyobb hadiipari létesítményévé nőtte ki magát. Sorra nőttek ki a földből a korszakban modernnek számító lakótelepek.
Az ipari tevékenység a drága fenntartás és a kereslet hiánya miatt az 1980-as évektől fokozatosan leépült. A gyártelep viszont talán ebben a mai, félig-meddig lepukkadt állagában a leghangulatosabb. Ipari parkon, többszáz kisebb gyáron, irodán, üzemen, bemutatótermen, látogatható bunkeren, szabadulószobákon, élményszolgáltatásokon, munkásszállókon és bringagyáron kívül például lefoglalt használt autók árveréseit is itt tartják. Emellett bicajos futár világbajnokság helyszínéül is szolgált, de akár egy baljós hangulatú, indusztriál-helyszínes horrorfilmet is lehetne itt forgatni.
Fel-felbukkanak tervek a gyártelep benépesítéséről és különböző hasznosítási lehetőségeiről, de a lelke mélyén minden csepeli tudja, hogy A Gyár már az enyészeté, és csak idő kérdése, hogy fokozatosan elbontsanak mindent, amit az idő vasfoga már megkezdett (ahogyan épp a napokban zajlik a szintén szebb napokat megélt Szabadkikötő épületeivel is).

Azért nem utolsó sorban meg kell említeni a Csepel Művek bejárata mellett található világbajnok palacsintázót is, ahol közel 150 fajta töltetű palacsintát kóstolhatunk (várandósoknak különösen figyelmébe ajánlom!) hatalmas adagokban.

További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. A kerület tömegközlekedési hálózatának gerincét alkotja, nagy kapacitású, gyors kapcsolatot biztosít a Boráros tér és Csepel központja között (13 perc a teljes menetidő).
Bár a HÉV és a szerelvények maga nem csepeli sajátosság, sőt csupán a legrövidebb gyorsvasút-vonal, a csepeliek számára azonban annyira elképzelhetetlen nélküle az élet, hogy politikai nézetektől függetlenül egy emberként álltak ki a felszámolását célzó tervek ellen, pedig modern villamoshálózat épült volna helyette más útvonalon. Természetesen légkondis, kényelmesebb ülésekkel rendelkező szerelvényeket elfogadnánk, de a vonalhoz ragaszkodunk 

Csepel emblematikus tere, közlekedési központja a Szent Imre tér, avagy „a szentimre”. Klasszikus településközpontnak tekinthető, ahol megtalálhatóak voltak a legfontosabb középületek: rendőrség, pártszékház, önkormányzati épületek.
Igyekeztek közösségi központtá is alakítani a teret: a kisebbeknek sokcsúszás új játszótér, a fiataloknak koncerttér, felnőtteknek pavilonsor és szurkolói aréna, az idősebbeknek a klasszikus sakkozós asztalkák épültek ki.
A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és ’62 között emelték.
Az itt elhelyesére került számtalan szökőkút, zászló, emlékmű, szobor és emléktábla (II. világháborús, ’56-os, hajóoor, lengyel-magyar barátság, deportálások stb) között egy igazi különlegesség is látható: egy barokk-kori Nepomuki Szent János szobor, melyet a főváros legrégebbi, ma is álló köztéri szobrának tartanak.
De a személyes kedvencem a történelmi vármegyék címereit ábrázoló kövek. Mivel egyikünk sem született csepeli, de még csak nem is budapesti, megörökítettük a szülőföldünk jelképeit is.
További személyes vonatkozás, hogy a szentimrén álló házasságkötő teremben mondtuk ki mindketten a boldogító igent, sőt már pocakban voltak a képeken szereplő batyutöltelékek is – bár egyikünknek akkor még fogalma sem volt erről 
A téren üzemel az önkormányzat által fenntartott, ingyenesen működő szuper játszóház is, ami rossz időben a kisgyermekes családok egyik törzshelye.

Csepel mára sokat veszített a korábbi kiemelt ipari státuszából, egyre inkább a lakóépületek és az azokat övező parkok, zöld területek fejlesztése került az előtérbe. A kerületben a zöldterületek aránya közel 10%, ami budapesti viszonylatban kifejezetten jó értéknek számít.
Az elmúlt pár hónap során megszépült a Kis-Duna part: sétányok, parkok, új játszóterek, sportpályák létesültek. A part Csepel egyik természetvédelmi területe, népes állat- és növényvilág lakja. Szerencsések vagyunk, hogy az erkélyünk közvetlenül a partra néz, körülbelül 100 méter sétával el is érhetjük.
Az első képen a lakótelepünk határán álló Daru-dombot örökítettük meg, épp augusztus 20. alkalmából fellobogózva. A mellette található réten szokták az államalapítási és a gyereknapi rendezvényeket lebonyolítani, eleinte kendőben nézelődve látogattuk az eseményeket, de a lányok totyogó kora óta törzsvendégek vagyunk a játékoknál 
Második képünkön a soroksári posztban már említett rév melletti partszakaszon csodáltuk a vízi állatokat, adandó alkalommal akár át is integethetnénk innen Ritáéknak. Érdekesség, hogy a A D14-es vonalon üzemel a főváros egyetlen megmaradt drótkötélvontatású kompja. Gyakori látványosság, kislányom másik kedvencei a „kishajók”: A csepeli Evezős Klub és a Csepeli Kajak-kenu Egyesület is itt tartja edzéseit. Az ország egyik legsikeresebb evezős klubjai közé tartoznak dicső múlttal, számos országos-, olimpiai- és világbajnokot adtak a sportágnak.

Külön montázst érdemel a „kalózhajós játszótér”, egyszerűen annyira szuper! Szomszéd kerületekből és településekről is előszeretettel látogatják a gyerekes családok. Béla is jól érezte magát, egy kicsit a természetes közege illúziójába helyezhettük őt 

A képeken szerepel: Gonda Izabella, Gonda-Gergely Katalin, Rug Adél, Rugné Háber Nóra
Képeket készítette: Gonda-Gergely Katalin, Rugné Háber Nóra, Rug Árpád

 

XXIII. kerület – Soroksár

Soroksár számomra mindig is az a hely lesz, ahová a férjem és a családja miatt kapcsolódom. Vidéki lányként 7 éve érkeztem meg Budapestre, laktam a XI. és a IX. kerületben, majd a kisfiunk születésekor egy évet anyósoméknál éltünk a XX. kerületben, Pesterzsébeten. Eleite Soroksár nekem csak a szomszéd kerület volt, férjem családja viszont elkerülhetetlenül beszippantott Soroksár jelenébe és múltjába is a családi történetekkel, gyermek és felnőttkori élményekkel. Mert ugye ki ne lenne kíváncsi például a férje fiatalkori szereplésére a ma már 50 éves, többszörös Fesztivál és Nívódíjjal kitüntetett Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttesben? Én az voltam, a történetek pedig innen megállíthatatlanok voltak.

Soroksár Budapest XXIII. kerülete a magyar főváros legfiatalabb kerülete, mely a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb városrésze. 1950-ben a XX. kerülettel, Pesterzsébettel együtt lett a főváros része, majd a soroksári lakosok kezdeményezésére 1994-ben önálló kerületté vált. Érdekesség, hogy több mint 4000 hektáros területével a főváros második legnagyobb kerülete, 22.000 körüli lélekszámával mégis a legkisebb népességszámú települése.
Ami rögtön szembeötlik, ha valaki Soroksárra érkezik, hogy a kerületet keresztbe szeli a H6-os HÉV vonala, valamint a Budapest–Kelebia vasútvonal is, így a buszok mellett többféle utazási lehetőség kínálkozik az itt lakók számára.
Sétánkat a Hősök terétől kezdtük, ahol az 1761-ben befejezett Nagyboldogasszony plébániatemplom mögött szokásunk szerint megcsodáltuk a gyerekmágnes szökőkutat és lefotózkodtunk a sátorban, ahol ezekben a hetekben tartják Soroksár 300. „születésnapjához” kötődő ünnepi műsorokat. Édesanyaként nagyon szép gondolat számomra, hogy a város az első Soroksáron megkeresztelt gyermek születéséhez kapcsolja saját kezdeteit.

Soroksár története persze korábbra nyúlik vissza, 1067-es okleveles emlékekben már említik a település elődjét, azonban Soroksár területe az oszmán uralom idején teljesen elnéptelenedett. Az élet az 1700-as évek elején tért vissza a területre a Németország déli részéből érkező telepesekkel, akik szívós munkával felépítették a ma is ismert Soroksárt. Így a város születésnapja egyben a német közösség ünnepe is.
Soroksár történetének több fontos momentumát emlékművek őrzik, mi a Hősök terén lévőket látogattuk meg. A tér Dunához közelebb eső részén láthatjuk az első világháborús emlékművet, mely a 267 elesett soroksári mementója.
A Nagyboldogasszony plébániatemplom mögötti téren foglal helyet Kligl Sándor szobrászművész Elűzetés című alkotása, mely annak az 5000 soroksárinak állít emléket, akiket 1946 májusában telepítettek vissza Németországba kollektív bűnösség vádjával. Ahogy elődeik egykor egy batyuval érkeztek németként, egy batyuval kellett útnak indulniuk ismét, már magyarként. Kívülállóként is szívmelengető számomra látni az itteni német közösség összetartását, ahogy a kultúrájukat, szokásaikat őrzik. Igaznak látszik, amit Soroksáron több helyen is olvastam: Az élet mindig utat tör magának és a soroksáriak a jég hátán is megélnek.

Sétánkat a Molnár-szigeten folytattuk, mely a Soroksári- avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete Budapesten. Nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek az 1870-es években a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba. A vízimolnárok paradicsomának az 1838-as árvíz következményeként végzett munkák vetettek véget, mely során a Soroksári-Duna szabályozásra került.
Napjainkban a szigeten házak, nyaralók és közösségi terek foglalnak helyet. A Duna parton gazdag a növény és állatvilág, amit kisfiammal nagyon szeretünk meglátogatni, valamint gyakran lehet látni horgászokat is.

A szigetet az itt lévő Tündérkert miatt kezdtük el felfedezni. A Tündérkert lényegében egy szépen gondozott park, igazi közösségi tér, mely különféle gyermek és felnőtt rendezvényeknek, koncerteknek ad otthont, játszótere, sportpályái és szabadtéri sporteszközei egyaránt vonzanak ide kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat. 
Itt található az idei ünnepségek kapcsán újra ültetett “Munkanélküliek fája” is, mely Inselbaum néven Soroksár egyik jelképe. Az emléktáblán láthatjuk és akár el is énekelhetjük a régi időkben a fa alatt gyülekező szegény munkások vidám polkáját, mely gyönyörű jelképe a soroksári virtusnak.

Szintén a Molnár szigeten található a Soroksárt Csepellel összekötő rév, amellyel könnyedén elérhető a környékbeli anyukák által jól ismert kalózos játszótér, vagy akár a Csepeli Strandfürdő is.
A családi legendáriumban nagy híre van a szigetről a központ felé vezető lépcsősornak is, melyet nehéz szívvel és fáradt végtagokkal másztak meg rengetegszer az egész napos strandolások végén a hazafelé vezető úton. Bélával mi most csak az alsó lépcsőknél fotózkodtunk, a 8 pici lábát és magunkat sem tettük ki a nagy melegben a fokok megszámolásának, így hiszek anyósomnak, aki szerint van az vagy ezer lépcsőfok is, főleg, ha fáradt az ember.

Utolsó állomásunk a Soroksári Botanikus Kert volt, mely a Soroksári Péteri majorban található. Gyalogosan már messze lett volna, így ide autóval érkeztünk.
A kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják. Teljes területe 60 hektár, melyen sétálhatunk akár magunkba, vagy kérhetünk szakvezetést is. Ha valaki szeretne idelátogatni, érdemes figyelni a kert honlapját, mivel rendszeresen vannak jobbnál jobb programjaik a természetet kedvelők számára.

A képeken szerepel: Kálmánchey Rita, Trompler Márton, Szilasi Éva, Galambos Csilla 
A fotókat készítette: Galambos Csilla

VIII. kerület – Józsefváros

A VIII. kerületben tett sétánk előtt igyekeztem listát készíteni a fejemben, hogy mit is érdemes bemutatni ebből a sokszínű, változatos és történetében igen kalandos sorsú, előítéletektől sem mentes városrész hangulatából. Rá kellett jönnöm azonban, hogy olyan sok műemlék, történelmileg fontos helyszín, egyedi adottságú épület és különleges tér van, hogy erős kritériumokkal kellett szelektálnom az útvonalak megtervezésekor. És természetesen az idő rövidsége is csak annyit engedett, hogy a számomra legszemélyesebb élményeket hordozó helyszíneket mutassam meg.

A kerület mottója: „Józsefváros újjáépül” mentén kezdtük a sétát és az utcánkban készülő, még ropogósan új Pitypang Óvodát vettük célba, amit idén szeptembertől fognak birtokba venni a gyerekek.

A következő állomás a Baross téren uralkodó Keleti Pályaudvar. Először a pályaudvar, majd az évekig elhúzódó metró és tér felújítása után mára impozáns és hangulatos közlekedési csomópontba érkezhetnek a kerültbe vonatózó látogatók.

A személyes emlékek jegyében rajzolt útvonal okán kanyarodtunk a Polláck Mihály téren található Festetich palota gyönyörű épülete, -amely ma az Andrássy Egyetemnek ad otthont – felé, ahol sokat fordultam meg kislány koromba, anyukám munkahelye felé tartva. Mellette található a Magyar Rádió épülete.

A sétálóutca másik oldalán a monumentális Nemzeti Múzeum klasszicista stílusban épített lenyűgöző épülete áll.

Molnár Ferenc Pál utcai fiai szobor formájában emlékeztetnek korábbi korok fiatalságának életére, de hogy a mai gyerekek se maradjanak ki az egykori élményekből pár éve megnyílt a rehabilitációs program keretében a regénybeli Grund farakásait idéző játszótér és a hozzá épített szórakozóhely.

A nemzetközi sikereket elért nagyszabású építészeti vállalkozás, mely egyben egy egész városrészt újít meg és alakít át, már évek óta tart és még nem ért véget. A Corvin sétány egyre hosszabb, immár óriási területet érintően adott a kerületnek egy modern hangulatú egyedi lakó- és életteret.

Kiterjedésében a Városliget, Népliget és a Margitsziget méretével azonos zöld felület biztosít az egykori nevén Kerepesi Temető, mai elnevezésében Fiumei Úti Sírkert, mely így méltán nevezhető Budapest negyedik „tüdejének”. A történelem szele hatja át a mozgalmas város közepén a magyar történelem nagyjainak poraiban is tekintélyt és tiszteletet sugárzó síremlékeit. Csak kapkodja a szemét az ember a nagy nevek láttán. Itt nyugszik többek között Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kádár János, Antall József, Mádl Ferenc békésen, tekintet nélkül a politikai hovatartozásra. Nem kisebb művészeket is itt kísérték utolsó útjukra, mint Ady Endre, Radnóti Miklós, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kertész Imre, és még sokan mások.

Egy percet elidőztünk a sok síremlék között köszönetet mondva Semmelweisz Ignácnak, az anyák megmentőjének szarkofág jellegű impozáns sírjánál.

A fotókon szerepel: Vathi Vera, Franciska, Sarolta 
A képeket készítette: tomrenton

IV. kerület – Újpest

Szeretném bemutatni azt a helyet, ahol élünk, Újpestet. Újpest, a legsportosabb város. Ahol kis-és nagy gyerekek, felnőttek egyaránt jól érzik magukat, ahol olyan dolgok, lehetőségek várnak ránk, ami máshol nem, ilyen pl. az óriáshomokozó. De nem megyek messzire, itt van az UTE, a klub, ahonnan annyi olimpikon került ki. Lila-fehér szívünk kitárjuk és bemutatjuk nektek az egyik legkedvesebb városunkat. Újpestet. A hely, ahol erős lokálpatriotizmus uralkodik, nem véletlenül. A polgármester úr mindent megtesz azért, hogy szeressünk itt élni. És igen, valóban igaz a mondás: Újpest, ahol szeretünk élni.

Újpest a Főváros északi kapuja, Budapest IV. kerülete. Anonymus krónikája Magyar-rév néven említi a későbbi Megyert, a mai Újpestet. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult, amikor is Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet a helyieknek.1907-ben már városi rangra emelték, azonban az 1950-es év nagy fordulatot hozott a város életében, hiszen a főváros közigazgatásához csatolták. 1983-ban kezdetét vette egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré. Tömegközlekedés szempontjából fontos terület, hisz itt van a metró végállomása, vidéki buszállomások és autópálya van a közelben. 

És akkor jöjjenek a fotók 

Budapest 4. kerületében a Farkaserdő utca mellett terül el Káposztásmegyer legismertebb természeti ékessége, a Farkas-erdő. A terület fás társulásai korábban teljesen leégtek, ezért a mai Farkas-erdő már az ember erdőtelepítő munkájának az eredménye. Az erdő a Szilas-patak mellett haladó Óceánárok utcától a Káposztásmegyer II. lakótelepig húzódik északi irányban. A térség legértékesebb zöldfelületi eleme, jelenlegi állapotában is óriási (elsősorban biológiai) értéket képvisel.
A REX Állatsziget az ország egyik legfontosabb állat- és természetvédelmi központja, mely az újpesti Farkas-erdő mellett található. A kéthektáros élményparkot a Rex Kutyaotthon Alapítvány hozta létre. A kutyák és cicák örökbefogadását szolgáló Állatotthon, valamint az Állatsziget egyéb szolgáltató és bemutató egységei egész évben látogathatók. A terület rehabilitációjával egy különleges vizes élőhely alakult ki. A magára hagyott háziállatok mentésén kívül vadmentéssel is foglalkoznak.

Forrás:
http://blog.turafuggo.hu/2013/03/05/csodas-erdo-a-farkas-erdo/
http://rex.hu/

Kocsis András 1937-ben készített Anyai fájdalom elnevezésű szobra áll Újpest központi részén, a piac előterében, a templommal szemben. A szobor az I. világháborút követő nemzeti tragédiának állít emléket, talapzatánál Trianon térképét is elhelyezték. Újpest számára fontos emlék, jelentős kincs, hiszen a közös nemzeti,közös újpesti múltunk jelképévé vált. Rendszeresen koszorúzzák, állítanak emléket.

Rex kutyaotthon tava, telis tele kacsákkal, halakkal és gyönyörű tavi növényekkel.

Lila-fehér szívünk jelképe, amely idénytől függően öltözik be, télen sapit hord, nyáron kivirul 

A település első választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartották üléseiket. Az első községháza 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén.
Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot., hiszen a lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Végül 1895-ben határozatot fogadtak el egy kétszintes községháza felépítéséről a közeli, jóval kellemesebb adottságú Szent István téri telken, az akkori mázsaházzal szemben. A pályázatot csak 1898-ban írták ki, amelynek nyertesei Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, a kor jelentős építészei voltak. A kivitelezés feladatát egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták.
Oromzatát a Nagy Károly korabeli legendákból ismert, Roland vitéz szobrával díszítették, ami a városok törvényhatósági jogait jelképezte. A páncélban, karddal ábrázolt vitéz szoborváltozata a városok törvényhatósági jogainak jelképekévé vált. Az eklektikus stílusú – számos szecessziós jegyet is magán viselő – épület a századforduló jelentős alkotása, amely immár érett a műemléki védelemre.

Forrás:
https://mno.hu/migr_1834/az-ujpesti-varoshaza-819605
http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/normal.phtml?kep=%2F031300%2F031393%2F1303223158.jpg&id=031393

A parkban üldögélve 🙂

A Semsey park az Árpád út és a Deák Ferenc utca között található több, mint 10 hektáros zöldterület. Újpest legnagyobb közparkja a hetvenes években épült panelházakkal közrefogott terület, akkoriban Keretes beépítés néven emlegették. Mostani nevét dr. Semsey Aladárról kapta, aki Újpest polgármestere volt 1922 és 1938 között. A terület az elmúlt néhány évben számos fejlesztésen és újításon esett át. Tavaly nyáron felújították a focipályát, új ping-pong asztalok kerültek ki, több pad és pihenőhely létesült. A kutyások részére új elzárt kutyafuttató/kutyajátszótér épült, a nagyobb gyerkőcöknek csúszdákat tettek az épített domb tetejére. A kisbabás anyukáknak bababarát játszóteret hoztak létre egy elzárt területre. Itt található a környék egyetlen baba-mama hintája, ami bizton állíthatom, hogy minden anyuka és baba kedvence. A sportolni vágyókra is gondoltak, fitneszparkot és futópályát kaptak.

forrás: www.ujpest.hu

Tarzan Park, ahol mi felnőttek is gyerekek lehetünk, önfeledt játék és élmény. 13 játékszigete van, egyes szigeteken a legmodernebb és legjobb fejlesztő hatással bíró szabadtéri mozgáseszközök lelhetőek fel, melyek a gyermekek életkorához maximálisan alkalmazkodnak, és a miénkhez is 

A Víztorony áll hozzám a legközelebb Újpesten, nekem Dancs Melinda a képen) a szívem csücske, ha szabad ilyet mondani. A szomszédságában születtem, nőttem fel, élek a mai napig és naponta sétálok mellette. A Víztorony Újpest egyik legismertebb épülete, szimbóluma. 
A földmunkák 1911. július 3-án kezdődtek meg Mihailich Győző és Dümmerling Ödön tervei alapján. Az épület 54 méter magas, az akkori korban modernnek számító vasbeton technikával készült főként betonból és részben téglából. Építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. Az építkezés 1912. július 8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének.
1944 decemberében a partizánok megakadályozták a víztorony felrobbantását, melynek emlékét oldalfalán tábla hirdeti. A víztorony 2003 tavaszáig látta el feladatát, ma már ipari műemlék. Bejárata fölött Újpest címerének egyik legszebb ábrázolása látható.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Újpesti_víztorony,ujpest.hu/feltolt/ujpest_akkor_es_most_osszes.pdf

Nekünk is van névtáblánk  Na de hol a korip? 

Képeken: Tóth-Lakos Fruzsina és Magor, Erdélyi Ágnes , Levente és Tibi, Melinda Dancs , Flóra és Tamás
Képeket készítette: Várai Mihály és Polgár Tibor (a Városháza és a Anyai Fájdalom szobra)

 

XX. kerület – Pesterzsébet

Amikor meghirdetésre került az Országvándor mozgalom Berci fiam, és Anna Nóri lánya még 1 évesek sem voltak. Ők aktívan, én kicsit kevésbé, de hurciztam. A felhívás felvillanyozott mindkettőnket és azonnal rávetettük magunkat Pest megye – Budaörsre. Sajnos azonban már késő volt és Pest megye elkelt. Akkor nagyon letaglózott, hogy kimaradok ebből a kezdeményezésből, de végül végig gondoltam az ország mely pontját mutathatnám be. Nem volt egy olyan országrész sem, amelyet biztonsággal tudtam volna vállalni, így Budapest kerületeit kezdtem böngészni. Persze foglalások már ott is adódtak. Végül úgy döntöttem, hogy van néhány kerület, amit szinte egyáltalán nem ismerek, így nem árt, ha kicsit bővítem látókörömet, így végül a “pesti oldal”-t választottam, hiszen Budán azért elég jó ismeretekkel rendelkezem, tősgyökeres Budaörsiként.
Akkor még nem tudtam, hogy mikorra is fog esni a kendő látogatása. Aztán szépen lassan kialakult az időpont. Egy évet kellett várni. Tudtam, hogy Berci és Anna Nórija sem lesz már kicsi akkor, de tudtuk, 2 évesen is lehet még hurcizni… de még hogy! Aztán teltek a hetek, hónapok. Irigykedve figyeltük a beszámolókat. Karácsonykor aztán kiderült, hogy pocakosodom és hogy várhatóan augusztusban érkezik a tesó. Azonnal csekkoltam a kendő Budapesti tervezett időpontját, de még mindig nem volt biztos. Az időpont közeledtével azonban egyre inkább látszott a kendő akkor kerül hozzám, amikorra ki vagyok írva, így kis módosítást kérve előbbre tudtuk hozni. Így a dátum végül egy hónappal a szülés előttre tudott kerülni. Anna is pont szabin én is a munka utolsó napjaiban már, nem gond, megoldjuk. Közben persze július legforrób napjai közeledtek. És hát persze pont a tervezett sétánkon elérte a 37 fokot is délben a levegő. Ennek köszönhetően sajnos a kerület bejárást is meg kellett szakítsuk Annával, és csak az első napot tudtuk végig csinálni, nekem végül orvosra is szükségem lett, hogy pocaklakóm ne idő előtt érkezzen. Szerencsére azonban egy lelkes erzsébeti, Hajnal a segítségünkre sietett és 4 gyerkőcével együtt bejárta a kerület fennmaradó részeit, így megmentve Erzsébet becsületét.

A 20. kerület valahogy mindig is kiesett. Arra valamiért nem jár át az ember a városon, kivéve annak határán ha valamikor az M5-ös autópálya irányába, vagy Kispest túlsó végére indul. Az 5-ös kivezető (ahogy mi hívjuk) adja a kerület egyik határát, a másik ezzel “párhuzamos” határ a Duna. Északról a 9., míg délről a 23. kerület határolja. Itt található a Jahn Ferenc kórház is, amelyről mostanában sajnos sokat cikkeznek, pedig régen egy nagyon nívós és szakmailag elit kórháznak számított.
Most leírhatnám, amit egyébként Erzsébetről a neten össze lehet szedni, hogy a neve honnan származik (persze, hogy Sissy hercegnő a kulcs), de arra mindenki rá tud keresni. Inkább, azt írnám, amit én mint Budai lány tapasztaltam a kerületről.
Budapesten, ahol villamos jár, minden kerületben más és más a villamos síneknek az útvonalkörnyezete. Leginkább ez tűnt fel elsőre Erzsébeten is. A villamos a szűk kertvárosi utcákban közlekedik, egy-egy lakótelepi rész érintésével. Olyan más hangulata van, a belvároshoz képest. Az autós forgalom egyébként ebben a kerületben számomra meglepően nagy. Erzsébeten egyébként nem csak lakótelepek vannak… pedig a régi városépítészet egyik szokása volt, hogy a peremkerületeket jól teli kell tömni magas és robosztus panelekkel. A kerület nagy része mégis inkább a kertvárosra hajaz, igazi hangulatosan megbúvó terekkel, ligetes utcákkal és nem utolsó sorban ott a Dunapart. Sajnos az egyik nagy főút a Dunapartot elvágja a kerület nagyobbik részétől, de így is aránylag könnyen megközelíthető.
A Dunapart fejlesztése bár nem olyan ütemben mint a város többi részén, de zajlik. Most épp egy hatalmas lakópark épül a HÉV és a Duna között csöndesen megbúvó Gubacs városrészben. Nekem kifejezetten tetszetős volt ez a környék, a gyerekek pedig imádták a Duna mellett található vizes játszón adódó pacsálási lehetőséget.

(A kerület, ahogy minden más kerület is a városban teli van szobrokkal. Mindenféle szoborral… A hős, a költő, az író, itt lakott, itt élt és halt, róla nevezték el és még sorolhatnánk napestig, így a képek inkább a hangulatot hivatottak bemutatni, mert Hajnal képeiben az élet, a vidámság és a szeretet látszik és sugárzik.  )

Árpádházi Szent Erzsébet templom és tere uralja ezt a teret a sok közül.

Sissy és a hurci csapat. (Berci 2 napja még Keszthelyen pózolt Sissy-vel és kutyájával) 

A vizes játszó 37 fokban tökéletes program volt!

Míg a gyerekek játszottak, Koripunk és a kendő megpihent a homok hullámjain.

Berci végül nem bírta figyleni Koripunk harcát a hőséggel és bevonta a vizezésbe. Bár szívesen pancsolt volna nagyot, végül sajnos szigorúan meg kellett tiltsuk neki, hiszen még jó néhány kerületet meg kell látogasson. 

Klapka György tér, a kertvárosi rész egy eldugott madárcsicsergős zugában rejtőzik a soha be nem fejezett templom és egy icipici játszótér.

Pesterzsébet kertvárosi része a terasznkról.

Pesterzsébet városháza, előtte pedig Budapest elsőként állított Kossuth-szobra.Az előtte lévő tér gyakran szolgál rendezvények helyszínéül.

A Szent Erzsébet templom és a városháza között húzódó sétálóutca telis tele kisebb szobrokkal, amiket a hétköznapokon szinte észre sem veszünk. Mire nem jó egy ilyen túra?

Az idei nyárra kaptunk egy kis beach hangulatot is: az egyik forgalmas kereszteződés járdaszigetére építettek egy kis pálmafás sziklakertet.

Szereplők: Fülep Anna és Nóri, Galambosné Csengeri Hajnal és Ádám, Csilla, Péter, Andris, Benkő Annamária és Berci, no meg a pocaklakó

Fotók: Benkő Annamária, Fülep Anna, Galambos Péter, Galambosné Csengeri Hajnal

IX. kerület – Ferencváros

Edina és családja Szombathely után Budapest egyik kerületét is bemutatja nekünk 🙂

Nem vagyok tősgyökeres budapesti, de a IX. kerületet otthonomnak tekintem. Anyuékhoz még “haza” járok, de aztán a kiruccanás végeztével ide is haza jövök. Budapesti pályafutásomat ebben a kerületben kezdtem: a Corvinus Egyetemre vettek fel, így költöztem a fővárosba. Az egyetemista életet itt éltem a kerületben, a Nagyvásárcsarnokba jártam ki kajáért, a Nehru parton bohóckodtunk, a Dunát bámultuk, vagy épp vizsgára készültünk a csoporttársakkal. Akkor még volt időm színházba, koncertre járni. Többször látogattuk a Nemzetit. A MüPá-ban pedig a Wagner napok “csak egyszer jussak el” kategóriába tartoztak. Végül oda is sikerült eljutni. A kollégiumok után a József Attila-lakótelepre költöztünk. Egy zöld, viszonylag nyugalmas sziget a város közepétől nem messze. Megszületett első, majd második gyerekünk. Mindkettőjüknek lett egy rózsája a lakótelepi Babák Rózsaparkjában. Az egyetem helyett az Anyahajó Anyaközpontban találkozunk az új barátokkal. A színház helyett most már bábszínházat nézünk a Csigaparkban, a MüPába egy-egy baba/gyerekkoncertre azért betévedünk, a Nehru part helyett pedig a parkba kitett piknikplédeken lazítunk. Az Ecseri úti Szent Kereszt templomba pedig be-be térünk, mindkét gyermekem keresztelője itt volt. Ha költözünk, akkor csak a lakótelepen belül, vagy nagyon közelre szeretnénk. Ferencváros, s azon belül a József Attila-lakótelep igazi otthonná vált.

A Budapesti Corvinus Egyetem neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján építették, és 1874. május 1-jén adták át.

Az egyetemtől pár méterre van a Nagyvásárcsarnok (Központi Vásárcsarnok), Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, még a város első polgármestere adta át. Vasárnap zárva volt.

Átsétáltunk a Nehru partra. A parkot pár éve felújították, egy jó árnyékos játszótér, s a hídhoz közeli részen egy gördeszka pálya is helyt kapott. 1.5 óra múlva – egy kis játszóterezés után – tovább indultunk.

A 2-es villamossal pár perc alatt elérhető a Nemzeti Színház, mely 2002 óta működik a IX. kerületi Duna-parton. Külső megjelenésében a létesítmény egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben egy szoborpark is helyet kapott.

A nagy melegben kicsit sétáltunk a szoborparkban. A színház főbejárata előtti „hajóorrnál” látható a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a jelképes Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonos sziluettje, a „léleklángokat” formázó fáklyákkal. A Koripnak tetszett, de végül szárazon maradt.

A Duna-parti parktér építményei a nyírt sövényből kialakított labirintus és egy „zikkurat”, amely belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézi fel. Felmentünk a zikkurat tetejére, a képen a Nemzeti Színház innen fotózva.

A zikkurattól nem messze van a Müpa bejárata. A Művészetek Palotája egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek.

A Belső -Ferencvárosból visszajöttünk lakóhelyünkre, a József Attila-lakótelepre. A lakótelepi Dési Huber Művelődési Ház programjai mellett jelenleg otthont ad az Anyahajó Anyaközpont, s az Írisz Családi Kör programjainak is. A Babák Rózsaparkjában immár 10 éve ültetnek rózsákat a lakótelepi babáknak.

Elsétáltunk a Csigaparkba, mely a lakótelep központi találkozóhelye, szabadtéri rendezvények helyszíne.

A lakótelep szélén hívja fel magára a figyelmet a Szent Kereszt plébániatemplom, mely 1930 óta áll az Üllői út – Ecseri út sarkán. Innen már csak pár perc, s mi is hazaértünk.

Szereplők: Nemesné Singer Edina, Nemes Kornél. Fotózta: Nemes Szabolcs hátán Nemes Emíliával 🙂

XVII. kerület – Rákosmente

Azt hiszem, minden budapesti kerületnek van valamilyen rekordja. Rákosmente sem különb. Életemben először nagyjából 15 éve jártam a kerületben. Akkor még nem tudtam, hol járok. Csak követtem a Corvinusos (akkor még BKÁE) barátnőm utasításait, melyik busz után hol melyikre szálljak, hogy eljussak a Tarkarét koliba. Hát eljutottam. Azt hittem, hogy ez ha nem a világvége, legalább a városhatár, de akkor még nem sejtettem, hogy a XVII. kerület még csak ott kezdődik… Most sem a kerületben lakom, de nagyon gyakran járok erre, hát megmutatom, számomra milyen.

Budapest óriása, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek, és erre rátesz egy lapáttal azzal, hogy magában foglalja a főváros központjától legtávolabb eső városrészt is. Rákoskert közúton közel 23-24 kilométerre fekszik a 0. kilométerkőtől, távolabb, mint Érd, Biatorbágy vagy Szigetszentmiklós, nagyjából Szentendre távolságának felel meg. 9 településrészből áll, melyek 1950-es években váltak Budapest részévé. Ezek közül Rákoscsabát 11. században, Rákoskeresztúrt 13. században említik először. Lássuk, mit tud. 🙂

Rákosmente központja az „Elág”. Forgalmas találkahely és közelekedési csomópont. Hivatalos nevén Fő tér. A 2011-ben átadott tér fővárosunk egyik legfiatalabb köztere, ugyanis előtte buszpályaudvarként funkcionált. Egyik látványossága közvetlenül a jobb könyököm mellett éppenhogy látható, fényjátékra és változatos alakzatok formálására programozható szökőkút 
Utazásaim során mindig van időm megcsodálni a teret vagy a szemközti mtatós vöröstégla üzletsort, ami leginkább a keresztutca rövid zöldjének köszönhet 😀

Rákosmentén több érdekes kastély is található. Egyikük az első magyar krumplitermesztők egyikének impozáns lakhelye volt. Nem vicc. Az 1700-as évek közepén épült Podmaniczky-Vigyázó kastélynak tényleg ez a története. A kastély az Elág közelében megtekinthető, de leginkább kívülről. A magántulajdonban álló épületet titokban, a nyitott kapukon át a parkolóba osonva sikerült lencsevégre kapni.
Szintén érdekes látvány a Helikopter lakópark mediterrrán stílusó sorházai közül kiemelkedő, 21. század eleji (de annál jóval régebbinek ható) kastély 🙂

A Loire-völgyi kastélyokra hajazó, később modernizált (értsd szocreálosított) Bogáti-Hajdú villa is a kerületben található, a Rákos-patak mellett. A „süllyedő kastély” 1890-es években, akkoriban mocsaras talajra épült, eredeti fotók alapján nagyon szép épület, díszes homlokzattal, tornyokkal. Most jobban hasonlít egy sima lakóházra, de a lábak még sejtetik származását. A ház előtt, a patak partján le lehet parkolni, és rá lehet csatlakozni a patak mentén haladó kerékpárútra.

És itt a környező városrészeknek nevet adó Rákos-patak, mely egészen a Gödöllői-dombságból ered, és Vizafogónál (XIII. kerület) torkollik a Dunába, öszesen 44 km hosszú. Több szakasza mentén van bicikliút, sajnos még nem járható végig, majd egyszer az ük-ük-ük unokáink talán megélik, hogy elkészül 🙂

És most ugorjunk vissza a központhoz, mely közelében van még érdekes hely. A kerületben lakott Bartók Béla, a képen látható házban született például a „A kékszakállú herceg vára” és „A fából faragott királyfi”. Ma Rákoshegyi Bartók Zeneházként működik. Úgy néz ki, hogy csak a rendezvények alatt van nyitva, így a kerítés is kénytelen volt pózolni nekünk. 🙂

A központ megtekintésének kitűnő lezárása a Népkertben lévő nagy játszótér meglátogatása. A gyermek a jól megérdemelt mozgást, az anya a jól megérdemelt pihenést élvezheti az árnyékot és fehér bogarakat adó fák alatt. A játszó mellett a nagyobbak örömére elkerített sportpályák is találhatóak. Na meg ott a park többi, sétányos része.

Igen, a kerületet igazából a zöld területeiért szeretem. Egy csodálatos hely (kevésbé csodálatos odavezető úttal) terül el Rákosmente déli részén. A Merzse-mocsár természetvédelmi terület igazi kis zöld sziget. Madárleséről szépen rá lehet látni a tóra. Szúnyogrisztó erősen ajánlott, ha erre jársz, de megéri megnézni. Távcsövet is érdemes hozni, ha netalántán a gyermek tudni akarja, hogy mi az a nagy fehér madár a tóban 🙂

A mocsár körül amúgy tanösvény vezet végig, érdekes információkat tartalmazó táblákkal és térképpel.
A szintén a mocsár területéhez tartozó út mentén nem tudtuk kihagyni, hogy ne örökítsük meg Kukoricamarci és Béla Vándorkrolip kalandjait. 🙂

És aki szereti a látványos naplementéket, annak ajánlom a Vida dombot, ahonnan a 201 méteres magasságból pazar látvány tárul elénk a kerületre. Állítólag a Ferihegyi reptér (bocs, nekem már csak az marad) kifutópályái is látszanak, most minden bizonnyal a fák takarták ki. A kerület földrajzi érdekessége, hogy dimbes-dombos területen fekszik, különböző pontjainak magassága 169 és 241 m között változik, így legmagasabb pontja magasabban van, mint a 231 m-es Gellért-hegy! 

A naplementébe révedve Béla még magába szívja a nap utolsó sugarait, aztán irány haza, vár a jól megérdemelt vacsora.

Szereplők: Kiss Márton, Kiss Olga 
Fotókat készítette: Zorkóczy Eszter, Kiss Olga

V. kerület – Belváros-Lipótváros

Teljesítménytúra 15 kilóval, avagy hogy járjuk be Budapest bő belvárosát szűk 3 óra alatt

Bő belvárost írtam, ugyanis fővárosunk V. kerületét két városrész alkotja, Belváros délen és Lipótváros északon. Érdekesség, hogy Belváros régen IV. sorszámú kerület volt, még régebben viszont hajózható árokkal és fallal körülvett sziget. Némi utánaolvasás után két dolog derült ki számomra. 1. Ebben a kerületben szinte nincs is olyan épület, amelynek ne lenne valami történelmi jelentősége vagy érdekessége. 2. Történelem iránti őszinte utálatom minden valószínűség szerint a történelem tanáraimnak (tisztelet a kivételnek) köszönhető, nem pedig a tárgy érdeketelenségének  Azt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy az egy főre eső emléktáblák, követségek és turisták száma ebben a kerületben lehet a legnagyobb 😀

Aki be akarja járni a kerületet, a lábbuszt javasolnám, mivel BKK járműveiről sok nevezetesség kimarad, kocsival viszont a kerület mind parkolásilag, mind közlekedésileg egy rémálom (egyirányúsítás, építkezés, útlezárás, másik irányba megnyitás, vagy csak szimplán dugó…). Én északról indultam, az Olimpia park mellől, rámutatva gyermeknek a jutalmára, ha nyugton marad a hátamon, míg mászkálunk. Ugyanis a park nevezetessége az anyák számára a szuper és árnyékos játszótere. Kihagyhatatlan, ha valaki a belvárosban jár!

Saját kötődésem a kerülethez igencsak szövevényes. Itt laknak a szüleim, viszont mivel csak pár éve költöztek a belvárosba, a történet sokkal régebben kezdődött a számomra… Az Olimpia parktól dél felé haladva Balassi Bálint utcában hamarjában elérjük a kerület és a főváros egyik legjelentősebb épületét, a Parlamentet, melynek környezete jócskán átalakult az utóbbi években. És igen… nincs több állvány 😀

Ha a Parlamentet elhagyva lenézünk a Duna partra, az ellenkező oldal fenséges látványán kívül plázs hangulattal nézhetünk szembe, a homokos-fás-pados szakasz elvezet egészen a Lánchídig.

Ám mi visszamentünk az árnyékos utcákba első, gyermekkori kerületi emlékem színhelyére, ami nem más, mint a Szabadság térhez vezető egyik utca sarkán lévő Nagy Imre szobor. Sok sok évvel ezelőtt, a Szabadság tér közelében lévő fogszabályozó rendelő látogatások során az egyetlen örömöm volt a hidacskán való szaladgálás. Az, hogy ott mellesleg egy bácsi is ácsorog, csak évekkel később tűnt fel 😀

A Szabadság tér teljes egészét amúgy a 19. században egy hatalmas épület foglalta el, amit fantáziadúsan Újépületnek hívtak. Nevéhez többnyire bebörtönzések és kivégzések kapcsolódtak, többek közt Batthyány Lajosé is, aminek a Batthyány örökmécses állít emléket a tér egyik sarkában. Na de tekintsünk a derűs jelenbe. Jelenleg a tér parknak, két játszótérnek és kávézónak ad helyet. Keleti oldalát tekintve az ember elgondolkodhat, hogy miért van bekerítve a park fele… De a hosszú kerítés igazából az amerikai nagykövetség épületegyüttesét védi a járókelők támadásától.

Október 6. utcával kezdődik a különféle gasztronómiai élvezeteket kínáló helyek tömkelege. Van itt hummuszos, virslis, hambis, gyrosos, kínais, pizzás, csülkös, boros, sörös, kolbászos, salátázós, vegás, fánkos, fagyis, stb. hely, melyek látogatásától a lelki nyugalmunk megőrzése érdekében most eltekintettem 
Következő látványosság felé haladva meglepetésemre ráleltem arra az intézményre, amelynek neve a mai világban minden anyuka számára ismert, nevezetesen a Dévény Anna Alapítvány Mozgásképző Központ.

Szintén mindenki által ismert kerületi látványosság a Bazilika. Tetejéről csodás kilátás nyílik a belvárosra, előtte izgalmasan szlalomozhatsz a segway kezelését tanuló turisták közt. Érdemes végigsétálni a Zrínyi utcán, mely a Bazilikától puccos kávézók és éttermek közt, a CEU és a reklámokból ismert rendőrbácsis szobor előtt elvezet a Roosevelt térre.

A Roosevelt tér immáron igazából Szechenyi tér nevet viseli. Körülötte természetesen igen ismert építmények foglalnak helyet, mint a Magyar Tudományos Akadémia épülete, A Gresham palota, vagy éppenséggel a Lánchíd.

Visszahúzódva a kerület belsejébe hamar elérjük a Vörösmarty teret, ami igen gyakran különféle vásárok helyszíne, illetve a kisföldalatti, avagy az M1 metró egyik végállomása. Mindössze 1 megálló választ el az egyik fontos városi közlekedési csomóponttól, Deák tértől, amihez közvetlenül csatlakozik az Erzsébet tér a híres-nevezetes Gödörrel és a szuper kilátást nyújtó óriáskerékkel. De mi tovább haladtunk dél felé, így a fővárosi turizmus aortájába kerültünk.

Üdvözöllek Váci utca! Nincs az a memóriakártya, ami befogadja azt a sok csicsát, amit itt a turisták nagy örömére árulnak. Mindig forgalmas és nyüzsgő, fő sétálóutcánk. Gyermekkoromban itt is jártam sokszor. Vagy szülők valamely külföldi ismerősét rángattuk végig az itteni boltokon, vagy anyának segítettem gombokat választani az egyik kisutcában lévő boltocskában, nagyobb gombválasztékot azóta sem láttam máshol. A Váci utca áthalad az Erzsébet hídra vezető Kossuth Lajos utcán, majd elvezet egészen a Corvinus egyetemig. Itt töltött éveim során számos lyukas (és nem lyukas) órámat a kerület utcáiban sétálgatva töltöttem el. Később, dolgozó nőként a szintén a kerületben, a közelben lévő Károlyi kert valamelyik padján költöttem el az ebédem, ami nem csak szép, de nagyobb játszóteret is foglal magában, és a nyilvános WC-je árnyékában egy nyuszi is kapott helyet  Ez a rész igazi pesti óváros, szűkös utcákkal, itt-ott a régi városfal nyomaival.

A kerület déli határához, a Fővám térhez érve felszálltunk a 2-es villamosra, ami a Duna parton végighaladva visszavitt minket az Olimpia parkhoz, ahol az utunk véget is ért. Közel 3 órás barangolásunk során nemigen álltunk meg, és így is még számtalan látnivaló lenne, amiről tudnék írni, de inkább fedezzétek fel személyesen 🙂

A parktól nem messze a krimi sorozatok kedvelőit várja egy kis meglepetés 🙂

Szereplők: Kiss Márton és Kiss Olga 
Fotókat készítette: Kiss Olga

I. kerület – Várkerület

Várnegyed, Víziváros

Buda szíve, a tematikus játszóterek, szobrok, múzeumok, történelmi emlékek tárháza. Szinte minden utcának évszázados meséi vannak, és nem csak emlékművek, vagy szobrok formájában. Sok tematikus játszótér készült a piciknek is, ami talán kicsit a szülőknek is szól, hiszen a “mi” meséink elevenednek meg. Kihagyhatatlan lehetőség, csupa esti kép, hiszen most volt a Múzeumok Éjszakája és amint a képeken láthatjátok, egy másfél évessel is lehet éjszaka az utcákat, és a múzeumokat róni. 🙂

Pom Pom játszótér

Az örök klasszikus. Ma voltunk itt először, de biztosan nem utoljára. A játszó fantasztikus. Ki ne ábrándozott volna gyerekként arról, hogy beköltözne Gombóc Artúr házába, vagy épp a Radír Pók hálójába, Festéktüsszentő Hapcibenőhöz beugrana egy portréra… Itt ezek az álmok valósággá válnak. Valósággá vált Picur álma is, mert végre nem csak Pom Pomot hordozta a fején, hanem Bélát is, elöl, kendőben.

Mátyás-kút 

A kút Strobl Alajos műve, egyszerűen fantasztikus. Régen feljártam sokat, és néztem, rajzolgattam. Ez volt a rajzolós körtúrám első állomása. Sok Budavári műemlékkel ellentétben, a középső vadászkutyán kívül, a szoborcsoport túlélte a világháborúkat, így majdnem eredetei pompájában látható ma is.

Oroszlános udvar

A vár egyik legkedveltebb kültéri rendezvényhelyszíne, a sörfesztiváloktól kezdve a vásárokig mindent rendeznek itt. Az udvart a Nemzeti Galéria, a Széchenyi Könyvtár, és a Budapesti Történeti Múzeum épülete határolja, így az esti díszkivilágításban mesésen fest.

Halászbástya

Ha egy romantikus esti sétát tervez valaki a várban, szinte biztos, hogy a Halászbástya az elsődleges uticélok között szerepel. Remek kilátás nyílik a Dunára, Pestre, és a Lánchídra is. A falszakasz az eredeti fal nyomvonalára épült a letelepedés milleniumára 1890-1915 között, a bástyák őseink sátrait, míg a 7 torony a Kárpát-medencében letelepedett 7 törzset szimbolizálja

Mátyás Templom

Az eredeti nevén Budai Nagyboldogasszony-templom onnan kapta a nevét, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartották. Nyáron elképzelhetetlen, hogy ne legyen minden hétvégén esküvő itt. A harangjai hiányoznak legjobban a költözés óta…

Turul szobor, A Halászó fiú terasz

Régi rajzos körutam második állomása volt A Halászó fiú terasza. A kicsi szökőkút, szerényen húzódik meg a Galéria árnyékában. Szeretem a lépcsőt, és a kaput, a Turul szobrával. A kapun túl a Siklóval utazhatunk le az alagúthoz, ami szerintem kötelező bakancslistás dolog, különleges élmény.

Magyar Nemzeti Galéria kupolája

A kupolát általában nem lehet látogatni, így Múzeumok Éjszakáján ez kötelező program. A sor szerencsére nem volt vészes, így gyorsan feljutottunk. A várban ez a legmagasabb pont, ahonnan szétnézhetünk. A hely szűkös, de a panoráma mindenért kárpótol. A Galéria egyébként is a szívem csücske, 2007-ben egy ifjúsági rajzpályázaton kiállították az én egyik művemet is, így szinte az otthonomnak érzem.

Lajos kútja

Az egyik ok, amiért szeretem ezt a kerületet, az a sok csendes pici tér, általában szökőkúttal, de minimum egy szoborral, néhány árnyékos paddal. Csupa részlet, ami elvész a nagy műemlékek között, és mégis fontos alkotóeleme azoknak. Az egyik ilyen a Lajos kútja, a Corvin téren.

Rumini játszótér

Egy újabb tematikus csoda. Ide sokat járunk Villővel, árnyékos, hatalmas, sok a csúszda, van homokozó és vár. A játszón minden korosztály megtalálhatja a kedvére való játékot, az egészen piciktől az iskolásokig. Van egy pici labirintus, szinte minden falon van valami játék, ami egy mászó, felálló babának is hihetetlen nagy élmény. Ha valaki már a történetet is ismeri, még többet jelent neki az összes játék.

Csali

Egyszerűen hihetetlen ez az apróság. Méltó helyet kapott, és tökéletes kis műalkotás. Nem mondom meg hol van, elég, ha követitek az egyre gyakrabban, itt-ott felhangzó felejthetetlen klasszikust, a Nagy Ho-Ho-Ho-Horgász dalát. Igazi rajongás veszi körül ezt az apróságot, Bélával is rögtön megkedvelték egymást.

Szereplők: Vizi Anna Villő, Ádám Julianna, Vizi József

Fotók: Ádám Julianna, Vizi József, Tanács Alexandra, Vizi János György

II. kerület

Életem során rengetegszer költöztem, mégis a legtöbbet a II. kerület határán éltem. Amikor kislányunkkal (már nagyon-nagyon pocakosan) ide költöztünk, úgy éreztem, végre haza találtam. Buda erdős, hegyes-völgyes területe magába foglal mindent, amit csak kívánhatok: csendes, de könnyen elérhető a város zajosabb része is.

Hármashatár-hegy

A hegy egyik oldala még a II. kerülethez tartozik, innen csodálatos kilátás nyílik a Budai-hegységre. A hegy egyik oldalán van a repülőtér, másik oldalán a bázisugróknak kialakított kifutó. A hegy tetején nem rég nyílt új kilátó. Tökéletes hely sárkányeregetésre, kirándulásra, tűzijáték nézésre. Apa itt szokott megpihenni, miután feltekert a biciklivel.

Pálvölgyi barlang

A barlang máig feltárt hossza 29 km, ebből 500 méter a túraútvonal. A barlangban csodaszép cseppkövek várják egész évben a látogatókat. Érdemes magunkkal vinni melegebb öltözéket, főleg nyári kánikulás időszakban, mert a barlang hőmérséklete állandó, 10 fok körüli.

Millenáris park

Az egykori Ganz Villamossági Művek helyén kialakított park 2001-ben nyerte el mai formáját. A Zöld Péter tematikus játszótér frissen lett felújítva, átadva. A stégről lehet halakat etetni, ráadásul nem is kicsiket. A parkban van játóház, itt van a Láthatatlan kiállítás, egy ideig a Csodák palotájának is otthont adott. A park épületei gyakran fogadnak időszakos kiállítást is, júliusban Gateway to Space kiállítás nyílik majd.

Mechwart liget

Magyarország 4. legszebb főtere. 2010-ben újították fel, a szökőkút is akkor épült újjá. A parknak 3 játszótere van, egy az egészen piciknek, egy a nagyobb gyerekeknek, óriás hintával, és van egy a felnőtteknek, egy szabadtéri edzőpark. A park tetején áll a II. kerületi önkorményzat épülete, benne a házzaságkötő teremmel, így nem ritka az ünneplőbe öltöztetett gyerekek látványa a szökőkút peremén.

Találkozunk az óra alatt! (avagy a Széll Kálmán tér, ami úgyis mindig csak Moszkva tér marad)

A tér frissen lett felújítva, átalakítva, így már azért mágse az A TÉR, ahol annyit várakoztunk egymásra barátokkal, szerelmekkel. A megújult SZéll Kálmán (MOSZKVA) tér padokkal, beleszaladgálós betonból felspriccelős szökőkúttal most a nyári melegben a kisgyerekek kedvence. A metró épülete előtt egy hatalmas kőtáblája (még csak most fedeztem fel) Budapest térképét ábrázolja. A tér maga az I., a II. és a XII. kerület határrán fekszik, egy-egy oldal tartozik mindhárom kerülethez.

Szereplők: Ádám Julianna, Vizi József, Vizi Anna Villő, Kazi Ármin
Fotók: Vizi József, Ádám Julianna, Tanács Alexandra, Kazi Adrienn