XXI. kerület – Csepel

A Csepel-szigeti kerületen, Budapest potenciális Manhattanén tradicionális ipari negyedeket, kikötőt, paneltömbös lakótelepeket, de régebbi, és újabb építésű kertvárosi övezeteket, vízparti nyaralós városrészeket is találunk, a főváros egyik legváltozatosabb kerülete ilyen szempontból.
Azokban a merész urbanisztikai tervekben, amelyek Budapestre felhőkarcolókat vizionálnak, szinte kivétel nélkül felmerül Csepel, mint lehetséges helyszín.
Annyira nem is bánom, hogy felhőkarcolókat nem tudtunk fotózni az Országvándor háttereként, de igyekeztünk néhány jellemző csepeli dolgot bemutatni Nektek.

Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője

Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt elfoglalták a magyarok. Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten. Sőt, Anonymus Gesta Hungaroruma szerint ez a sziget volt a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. És mivel a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként más koronás fők is megszálltak itt.
(Én magam történelem szakos bölcsészként azt hittem nagyon sokáig, hogy ezért nevezik Csepelt a Király kerületének. Mígnem aztán a felnőtt éveit Csepelen leélt férjem felvilágosított, hogy ez a megtisztelő elnevezés bizony Zámbó Jimmy miatt ragadt rá…)
Csepel 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi Csepel Műveknek. A kis üzemből kinőtt virágzó gyáróriás Weiss Manfréd Acél- és Fémművek termékskálája a legszélesebb volt a kelet-európai régióban. Az államosítás utáni elnevezés Csepel Vas- és Fémművek, termékei még Tibetbe is eljutottak.
A gyár mellett Csepel is rohamos fejlődésen ment keresztül. A csepeli báró Wesis Manfréd több száz lakást építtetett, a munkások gyerekei számára óvodát létesített, kaszinót hozott létre, számos jótékonysági egyletet támogatott anyagilag. Szakembereit megbecsülte és az átlagnál magasabb bérezéssel illette. Csepel szociális intézményei kiépültek, tanoda létesült. Az első világháború idejére a csepeli cég az ország legnagyobb hadiipari létesítményévé nőtte ki magát. Sorra nőttek ki a földből a korszakban modernnek számító lakótelepek.
Az ipari tevékenység a drága fenntartás és a kereslet hiánya miatt az 1980-as évektől fokozatosan leépült. A gyártelep viszont talán ebben a mai, félig-meddig lepukkadt állagában a leghangulatosabb. Ipari parkon, többszáz kisebb gyáron, irodán, üzemen, bemutatótermen, látogatható bunkeren, szabadulószobákon, élményszolgáltatásokon, munkásszállókon és bringagyáron kívül például lefoglalt használt autók árveréseit is itt tartják. Emellett bicajos futár világbajnokság helyszínéül is szolgált, de akár egy baljós hangulatú, indusztriál-helyszínes horrorfilmet is lehetne itt forgatni.
Fel-felbukkanak tervek a gyártelep benépesítéséről és különböző hasznosítási lehetőségeiről, de a lelke mélyén minden csepeli tudja, hogy A Gyár már az enyészeté, és csak idő kérdése, hogy fokozatosan elbontsanak mindent, amit az idő vasfoga már megkezdett (ahogyan épp a napokban zajlik a szintén szebb napokat megélt Szabadkikötő épületeivel is).

Azért nem utolsó sorban meg kell említeni a Csepel Művek bejárata mellett található világbajnok palacsintázót is, ahol közel 150 fajta töltetű palacsintát kóstolhatunk (várandósoknak különösen figyelmébe ajánlom!) hatalmas adagokban.

További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. A kerület tömegközlekedési hálózatának gerincét alkotja, nagy kapacitású, gyors kapcsolatot biztosít a Boráros tér és Csepel központja között (13 perc a teljes menetidő).
Bár a HÉV és a szerelvények maga nem csepeli sajátosság, sőt csupán a legrövidebb gyorsvasút-vonal, a csepeliek számára azonban annyira elképzelhetetlen nélküle az élet, hogy politikai nézetektől függetlenül egy emberként álltak ki a felszámolását célzó tervek ellen, pedig modern villamoshálózat épült volna helyette más útvonalon. Természetesen légkondis, kényelmesebb ülésekkel rendelkező szerelvényeket elfogadnánk, de a vonalhoz ragaszkodunk 

Csepel emblematikus tere, közlekedési központja a Szent Imre tér, avagy „a szentimre”. Klasszikus településközpontnak tekinthető, ahol megtalálhatóak voltak a legfontosabb középületek: rendőrség, pártszékház, önkormányzati épületek.
Igyekeztek közösségi központtá is alakítani a teret: a kisebbeknek sokcsúszás új játszótér, a fiataloknak koncerttér, felnőtteknek pavilonsor és szurkolói aréna, az idősebbeknek a klasszikus sakkozós asztalkák épültek ki.
A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és ’62 között emelték.
Az itt elhelyesére került számtalan szökőkút, zászló, emlékmű, szobor és emléktábla (II. világháborús, ’56-os, hajóoor, lengyel-magyar barátság, deportálások stb) között egy igazi különlegesség is látható: egy barokk-kori Nepomuki Szent János szobor, melyet a főváros legrégebbi, ma is álló köztéri szobrának tartanak.
De a személyes kedvencem a történelmi vármegyék címereit ábrázoló kövek. Mivel egyikünk sem született csepeli, de még csak nem is budapesti, megörökítettük a szülőföldünk jelképeit is.
További személyes vonatkozás, hogy a szentimrén álló házasságkötő teremben mondtuk ki mindketten a boldogító igent, sőt már pocakban voltak a képeken szereplő batyutöltelékek is – bár egyikünknek akkor még fogalma sem volt erről 
A téren üzemel az önkormányzat által fenntartott, ingyenesen működő szuper játszóház is, ami rossz időben a kisgyermekes családok egyik törzshelye.

Csepel mára sokat veszített a korábbi kiemelt ipari státuszából, egyre inkább a lakóépületek és az azokat övező parkok, zöld területek fejlesztése került az előtérbe. A kerületben a zöldterületek aránya közel 10%, ami budapesti viszonylatban kifejezetten jó értéknek számít.
Az elmúlt pár hónap során megszépült a Kis-Duna part: sétányok, parkok, új játszóterek, sportpályák létesültek. A part Csepel egyik természetvédelmi területe, népes állat- és növényvilág lakja. Szerencsések vagyunk, hogy az erkélyünk közvetlenül a partra néz, körülbelül 100 méter sétával el is érhetjük.
Az első képen a lakótelepünk határán álló Daru-dombot örökítettük meg, épp augusztus 20. alkalmából fellobogózva. A mellette található réten szokták az államalapítási és a gyereknapi rendezvényeket lebonyolítani, eleinte kendőben nézelődve látogattuk az eseményeket, de a lányok totyogó kora óta törzsvendégek vagyunk a játékoknál 
Második képünkön a soroksári posztban már említett rév melletti partszakaszon csodáltuk a vízi állatokat, adandó alkalommal akár át is integethetnénk innen Ritáéknak. Érdekesség, hogy a A D14-es vonalon üzemel a főváros egyetlen megmaradt drótkötélvontatású kompja. Gyakori látványosság, kislányom másik kedvencei a „kishajók”: A csepeli Evezős Klub és a Csepeli Kajak-kenu Egyesület is itt tartja edzéseit. Az ország egyik legsikeresebb evezős klubjai közé tartoznak dicső múlttal, számos országos-, olimpiai- és világbajnokot adtak a sportágnak.

Külön montázst érdemel a „kalózhajós játszótér”, egyszerűen annyira szuper! Szomszéd kerületekből és településekről is előszeretettel látogatják a gyerekes családok. Béla is jól érezte magát, egy kicsit a természetes közege illúziójába helyezhettük őt 

A képeken szerepel: Gonda Izabella, Gonda-Gergely Katalin, Rug Adél, Rugné Háber Nóra
Képeket készítette: Gonda-Gergely Katalin, Rugné Háber Nóra, Rug Árpád

 

XIII. kerület

Ennél a résznél jegyezném meg, milyen érdekes, hogy Budapest egyes kerületei nem kaptak összefoglaló nevet, míg más városrészek számot… (Margitsziget ugye) 😀 Szegény XIII. kerületnek sincs neve – mondjuk biztos vagyok benne, hogy mindenki Angyalföldnek hívja. Szerkesztő legyen a talpán, aki az egységes címadás jegyében akar(t volna) eljárni 😀 (THJ – a szerk.)

Budapest számomra egyik legszebb kerülete, mely jelenleg a Főváros egyik leggyorsabban fejlődő kerülete.
Öt részre osztható : Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Göncz Árpád Városközpont és a Népsziget egy darabkája is ide tartozik.
A kerület sokáig megőrizte már-már vidékies hangulatát , majd a 20. század elején gyors fejlődésnek indult és gépipari központ lett, majd a rendszerváltás után a kereskedelem és szolgáltatói szféra vette át a főszerepet.
Számomra viszont a folyó szomszédságában húzódó kerület már hosszú évek óta a nyugodt családi élet színhelye. Ide járnak a nagyobb gyermekeim iskolába és itt éljük mindennapjainkat. Kimagaslóan aktív közösségi élet és összetartás jellemzi a kerületet, így mindenki könnyedén otthonosan érezheti magát itt 
Most pedig bemutatom úgy ahogy én látom 🙂

A Béke téri Szent László plébánitemplom, mely Angyalföld első plébániatemploma volt. Központi helyen, a kerületi Önkományzat épületének szomszédságában helyezkedik el.

A templom és a hivatal épülete között húzódik Pirk Ambrus táj- és kertépítész mérnök által tervezett park, melynek egyik fő eleme az Őshajó szobor. 4,5 méter magas, 4 méter széles, 7 méter hosszú, 17 tonnás szobrot Varga Tamás szobrászművész alkotta. A parkban még Béla is megpihent kicsit

Kofahajó avagy a Lehel téri vásárcsarnok. Ifj. Rajk László tervei alapján épült gigantikus hajó alakú piac 2002-ben , a régi vásárcsarnok helyére épült. Alakja miatt a köznyelv és a sajtó Kofahajónak keresztelte. Központi elhelyezkedése miatt a hét minden napján igen forgalmas piaci élet zajlik itt, számtalan kis és nagykereskedő árulja portékáját.

A tér másik oldalán magasodik az Árpád-házi Szent Margit templom, mely 1933-ban épült fel , helyi hívők adományaiból. Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot.

Tovább sétálva a Duna felé , a Dagály utcában találhatjuk magunkat. Itt található az Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági ház, melyben helyett kapott a Tücsöktanya játszóház. A játszóház a természetközeli, harmonikus környezet kialakítására törekszik, így csupa természetes alapanyagú játékokkal veszik körbe a gyermekeket. Kertjében csodás fa játszótér várja a kicsiket. Hétköznaponként számos programon vehet részt az idelátogató. Kismamáknak, baba-mama párosoknak , kis és nagy gyerekeknek is van foglalkozás, torna, zenés program vagy éppen a kerületi hordozós klub, mely szintén itt kapott helyet

A Dagály utca végén találjuk az új Duna Arénát, melyet idén , a 2017-es úszó világbajnokság központi épületeként emeltek a Dagály fürdő helyére. Az Aréna épületével szemben a megújult Duna parti sétányon barangolhatunk, egészen Vizafogó városrészig, mely régen jelentős ipari és gyárterület volt. Ennek nyoma visszaköszön a kerület címerében fogaskerék és a viza hal képében. A parton kicsit megpihentünk és élveztük a korai esti fényeket és a kellemes vizet.

Végül eljutottunk a kerület határán húzódó Pozsonyi útra, mely színes és élettel teli a nap bármely szakában. Boltok, butikok és éttermek, cukrászdák, kávézók és számos egyéb szolgáltatás kapott itt helyet. Este pedig megtelik fényekkel a számtalan kis terasz , így az ezer színben pompázó utcán igazán egyedi hangulatot keltve.
És ezzel véget is ért a kis bemutatónk 🙂

A képeket készítette: Csordás Andrea

Szereplők : Demeter Adrienn és Botond

X. kerület – Kőbánya

Megmosolyogtató volt végig gondolni, hogy mit adott nekem Kőbánya, milyen emlékeket fogok majd magammal vinni a X. kerületről. Itt található a világ talán legcsúnyább és „leggyermekbarátlanabb” vasútállomása, melynek hangulata mégis utánozhatatlan. A Kőrösi Csoma Sándor sétány hajléktalanjai, Laci bácsi és a többiek szurkolták végig kisfiam első lépéseit és az üzletsor összes eladója ismeri Áront, a batyubabát. Az Óhegy parkban volt a kismama fotózásom, mikor még pocakban hordoztam Bogyót, majd a következő tavasszal már a park füvén hempergőzött a többi hurcis kismanóval és tanítottuk batyut kötni a lányokat. Kőbánya mindig is anyává válásom és kisfiam első éveinek örök emléke marad. De miért is érdemes elnézni a sörökről oly híres kerületbe? Lássuk:

Kőbánya-alsó igazi közlekedési csomópont, a város legtávolabbi pontjaira is mennek közvetlen járatok. Városnézéshez ajánlom a 9es buszt, mely innen indul és egészen Óbudáig elvisz minket egy BKV jegy áráért, végighaladva a főbb városi nevezetességeken. Az itt közlekedő vonatok különlegessége, hogy egyetlen egy szerelvény nem áll itt meg, a kecskeméti, mely nekem, mint kecskeméti lánynak komoly szívfájdalom volt a kezdetekben. Ez a vasútállomás vitt rá először arra, hogy batyubabával nyakamba vegyem a várost, mert egyszerűen nem tudtam már felcipelni a babakocsit a peronra. Na, de viccet félretéve a vidéki ingázóknak hatalmas segítség ez a kis kőbányai BKV központ. Béla nagyon élvezte a kilátást!

A vasúttól lesétálva, átvágva a buszállomáson a Kőrösi Csoma Sándor sétányra érkezünk. A sétány az 56-os emlékműtől egészen a Szent László templomig vezet minket. 1956 eseményeinek egy központi helyszíne volt Kőbánya ezért több ilyen témájú emlékhellyel is találkozhatunk a kerületben.

Tovább haladva Kőrösi Csoma Sándornak szobrát láthatjuk. 1942-ben nevezték át a sétányt átszelő útszakaszt, s ezt követően a sétányt, illetve több központi helyszínt is, mint például a művelődési házat is.

A Szent László templom és annak tere ad helyet a Szent László napoknak, mikoris egésznapos programokkal készülnek a szervezők Kicsiknek és Nagyoknak egyaránt. Terveztem, hogy itt megyek majd egyszer férjhez, mert a park hangulata igazán idilli és maga a templom is szerintem az egyik legszebb a környéken. Lechner Ödön tervei alapján építették fel 1899-ben, de a mai végleges formáját csak 1994-ben érte el. Ennek oka az volt, hogy II. Világháborúban komoly károkat szenvedett, volt tornya, mely le is égett. A tér másik látványossága Zala György „Fél a baba” szobormunkája, mely a művész első alkotása volt.

Sétánk ezen pontján már mindenki érezte, hogy ránk férne egy kis frissítő. Bélát sem hagyhattuk ki a hűsítésből, felcsapott hullámlovasnak miközben a sörgyárak felé vettük az irányt.

Csak pár megállónyit kellett utaznunk a „sörbirodalom” egyik legelső állomásához. A gyártelep eredetileg sörgyárnak épült 1912-ben, melyben a Fővárosi Serfőző működött. 1943-ban vásárolta meg a Dreher Sörgyárak Zrt., később pedig a mai Globus Konzervipari Rt.-hez került. A termelés 2009-ben szűnt meg, mikor a Globus eladta védjegyeit egy csehországi cégnek és bezárta a gyárat. A Globus székháza ugyanakkor továbbra is a telep területén van. A telep épületein jól látható az építtető Fővárosi Serfőző védjegye, egy kör alakú eozinmázas koszorúban „Véd-jegy Mátyás király” feliratú, Mátyás királyt ábrázoló profilkép, amit a pécsi Zsolnay porcelángyárban készítettek 1914 körül. A sörgyárak és pincék behálózzák Kőbányát, alagútrendszere a mai napig látogatható. Babával nem ajánlom délutáni túrának, – a búvárpalackot nehéz lenne felrögzíteni- ugyanis a hálózat nagy része víz alatt van, csak búvárvizsgával rendelkezők számára megközelíthető.

Babás felfrissüléshez az Újhegyi sétányon található bányatavat ajánlanám, illetve a mellette levő kis strandot. A Mélytó az egykori téglagyár területén alakult ki. A környező lakópark felépítését követően elárasztotta a belvíz a külszíni fejtést de több, mint 40000 ember 80000 szorgos kezének köszönhetően megkapta a park és a tó a mai kinézetét. A tó horgásztóként működik. A nádasban éldegélő kacsák sokra értékelik, ha a parkban kihelyezett „kacsahami-automaták” tartalmával kedveskedünk nekik. Összeségében mindig meg kell állapítanom, hogy a rengeteg park, árnyas-füves terület, játszóterek nagyon bababaráttá varázsolják a kerületet és a sok-sok program a szülök számára is izgalmassá teszi a hétköznapokat Kőbányán.

Szereplők: Komáromi Áron Endre, Tajola Stella, Béla
Fényképeket készítette: Demeter Adrienn

 

Margitsziget

A Margit-sziget a Duna közel 3 km hosszú szigete, Margitsziget néven a főváros közvetlen igazgatása alá tartozó városrész.
A turisták kedvelt célpontja, míg a fővárosiak számára kiváló hely kikapcsolódni, szórakozni és sportolni is.
Rengeteg időt töltöttem itt az elmúlt 7 évben, itt kezdtem el dolgozni, itt ismertem meg a kisfiam édesapját és sok jó barátot, akik a második családommá váltak.
Egy hűvösebb nyári napon a húgom segített, hogy megmutathassam Nektek a Margitszigetet.

A sziget a Margit híd és az Árpád híd között húzódik. Lényegében egy óriási park, lakóházak nincsenek rajta és autóval csak az Árpád híd lábánál lévő parkolóig lehet lehajtani. Mindkét hídról megközelíthető gyalog, kerékpárral és busszal is. 
1900-ig csak vízen lehetett megközelíteni a szigetet, és 1919-ig belépőjegyet kellett váltani.

Az elmúlt években rengeteg felújítás történt a szigeten, legutóbb a nemrég lezárult vizes világbajnokság kapcsán.

A Margit híd lábánál a Centenáriumi emlékmű köszönt minket a szigeten, mely a városegyesítés századik évfordulójára készült.
Itt szállhatunk fel a sétajáratra, amelyen utazva megismerhetjük a sziget látványosságait. 
Aki pedig önállóan járná be a szigetet, többféle bérelhető jármű közül választhat, a klasszikus bringóhintó mellett akár elektromos kisautót vagy golfautót is vezethet.

A zenélő szökőkút óránként változó programmal, zenés fényjátékkal szórakoztatja a közönségét. Érdemes sötétedés után is megtekinteni, igazán látványos.

A felújított kaszinó mellett a sétány is megújult, új padok, napernyők és napágyak kaptak helyet.
A közelében pedig szórakozóhelyek színes választéka csalogat.

A sziget közepe táján a fák sűrűjében bújik meg egy aprócska vadaspark, mely a sziget egykori élővilágát mutatja be. A dámvadak, nyulak és vízimadarak mellett pávákkal, gólyákkal és pónikkal is találkozhatunk. Ragadozómadarak, köztük sasok és baglyok is élnek itt, többségében olyan állatok, akik korábban megsérültek és a természetben már nem tudnának életben maradni.

A 18. század végén Sándor Lipót főherceg, majd József nádor parancsára megtörtént sziget parkosítása, kertészeti rendezése. Ennek emlékét őrzi ma is a hatalmas Rózsakert.

A Palatinus Strand 1919-ben nyitotta meg a kapuit, ez volt az első fürdő a fővárosban, ahol a szabadban lehetett fürdeni. Az 1930-as évek óta hullámmedence és az 1980-as évek óta óriás csúszdák várják a fürdőzőket.
Az elmúlt 15 évben teljesen megújították, korszerűsítették a medencéket, és az idei szezonra elkészültek a beltéri medencék, a wellnes részleg is, valamint felújították a vendéglátóegységeknek otthont adó épületet is.

A történelem órákról mindenkinek ismerős lehet a legenda, hogy a vesztes muhi csata után menekülő IV. Béla királyunk felajánlotta akkor születő lányát egyházi szolgálatra, ha az ország megmenekül a tatárok pusztításától. Árpád-házi Szent Margit kislányként került a Nyulak szigetére épített Domonkos-rendi apácakolostorba, és itt élt 27 éves korában bekövetkezett haláláig. A kolostor romjai és Margit sírja ma is megtalálhatóak a szigeten.

Az ország legöregebb és legnagyobb víztornya ma már kilátóként és galériaként funkcionál, lábánál terül el a Szabadtéri Színpad, ahol nyári estéken színvonalas előadásokat tekinthetünk meg.
A mellette elterülő rét napos hétvégéken tömve van napozókkal és szabadba vágyó családokkal, fiatalokkal.

A sziget északi végében található a különleges Japánkert. A kerti tavacskák között patak húzódik, a vízben aranyhalakkal és teknősökkel. A fák árnyékában padokon pihenhetünk meg és természetesen a sziklakert sem maradt ki.

A növényekkel benépesített sziklafalon vízesés bújik meg.
Ezzel a képpel búcsúzunk a szigettől, köszönöm, hogy velünk tartottatok! 

Szereplők: Molnár Gabriella és Tomi
Fényképezte: Jász Anna

VII. kerület – Erzsébetváros

Habár egyikünk sem a fővárosban nőtt fel, de mindketten hosszú évek óta ebben a kerületben élünk, amit most szeretnénk Nektek is megmutatni.

Erzsébetváros a főváros legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete.
A török hódoltság után a városfalon kívülre esett, néhány tanya és szőlőskert volt csupán a területén. Az 1700-as években kezdtek el megszaporodni a lakóházak, majd a Nagykörút kialakításával lendült fel a kerület fejlődése.
A városegyesítésig a mai VI. kerülettel közösen Felsőkülvárosként, majd Terézvárosként emlegették. 1873-ban jött létre az önálló VII. kerület, amely 1882 óta viseli I. Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak a nevét.

A kerület belső részét zsidónegyedként is emlegetik, a második világháború alatt 1944-ben itt létrehozott nagy gettó miatt, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, miközben a nem zsidó lakosságot kitelepítették onnan.

A holokauszt 70. évfordulóján emlékfalat állítottak a Dohány utcában, mely interaktív térképpel ismerteti az egykori nagy gettó legfontosabb helyeit. A térképen megjelölt pontokon kukucskáló lyukakba nézve korabeli fotókat láthatunk.

A Károly körút közelében áll a Dohány utcai zsinagóga, mely a világ második és Európa legnagyobb zsinagógája. A zsinagóga amellett, hogy a magyarországi zsidóság fontos jelképe, forgalmas turisztikai látványosság, illetve komolyzenei koncertek, kulturális rendezvények, fesztiválok színhelye.

A városrészt a rendszerváltásig elhanyagolták, folyamatosan leépült.
A 2000-es években jelentek meg a romkocsmák, amelyeket a kiüresedett bérházakban és azok udvarain hoztak létre. Ezek elterjedésével a kerület körúton belüli része bulinegyeddé vált, ami rengeteg külföldi és magyar fiatalt vonz.
A műfajteremtő Szimpla Kert a Kazinczy utcában található.

Belső-Erzsébetváros utcáin sétálva érdemes nyitott szemmel járni, az elmúlt évek során a tűzfalrehabilitációs program keretein belül több romos tűzfalat foglaltak el különböző témájú és stílusú festmények.

A melegben kissé elpilledt gyerkőcökkel betértünk a HellóAnyuba egy kis pihenőre. A családbarát közösségi tér azon kevés helyek egyike a fővárosi anyukák, családok számára, ahova babával, kisgyerekkel is ki tudnak mozdulni meginni egy kávét vagy elfogyasztani egy finom ebédet.

A Király és a Dob utca közt húzódik a Gozsdu-udvar, ahol az egymás mellett elhelyezkedő épületek egybenyíló udvarai alkotnak átjárót. Az udvarban jelenleg főként kávézók és éttermek várják az erre járókat, de a Gozsdu passzázs nevű átjáróban egy játékterembe is betérhetünk.

Hazafelé tartva még leszálltunk a troliról a Rózsák terénél, melynek arculatát az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom és a körülötte húzódó kert határozza meg.

A Városliget felé továbbhaladva még megmutattuk Bélának, a koripnak az Állatorvostudományi Egyetemet.

A kerület bemutatásából természetesen nem maradhat ki a kerületet kettészelő Nagykörút sem, ahol egymást érik a kocsmák, kávézók, szórakozóhelyek. 
Itt található a Hordozóház is, ahol hordozóeszközök széles választékát próbálhatják ki és vásárolhatják meg a kötődő nevelés iránt érdeklődő szülők.

Szereplők: Csordás Andrea és Panna, Molnár Gabriella és Tomi
Fényképezte: Csordás Andrea, Molnár Gabriella

IV. kerület – Újpest

Szeretném bemutatni azt a helyet, ahol élünk, Újpestet. Újpest, a legsportosabb város. Ahol kis-és nagy gyerekek, felnőttek egyaránt jól érzik magukat, ahol olyan dolgok, lehetőségek várnak ránk, ami máshol nem, ilyen pl. az óriáshomokozó. De nem megyek messzire, itt van az UTE, a klub, ahonnan annyi olimpikon került ki. Lila-fehér szívünk kitárjuk és bemutatjuk nektek az egyik legkedvesebb városunkat. Újpestet. A hely, ahol erős lokálpatriotizmus uralkodik, nem véletlenül. A polgármester úr mindent megtesz azért, hogy szeressünk itt élni. És igen, valóban igaz a mondás: Újpest, ahol szeretünk élni.

Újpest a Főváros északi kapuja, Budapest IV. kerülete. Anonymus krónikája Magyar-rév néven említi a későbbi Megyert, a mai Újpestet. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult, amikor is Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet a helyieknek.1907-ben már városi rangra emelték, azonban az 1950-es év nagy fordulatot hozott a város életében, hiszen a főváros közigazgatásához csatolták. 1983-ban kezdetét vette egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré. Tömegközlekedés szempontjából fontos terület, hisz itt van a metró végállomása, vidéki buszállomások és autópálya van a közelben. 

És akkor jöjjenek a fotók 

Budapest 4. kerületében a Farkaserdő utca mellett terül el Káposztásmegyer legismertebb természeti ékessége, a Farkas-erdő. A terület fás társulásai korábban teljesen leégtek, ezért a mai Farkas-erdő már az ember erdőtelepítő munkájának az eredménye. Az erdő a Szilas-patak mellett haladó Óceánárok utcától a Káposztásmegyer II. lakótelepig húzódik északi irányban. A térség legértékesebb zöldfelületi eleme, jelenlegi állapotában is óriási (elsősorban biológiai) értéket képvisel.
A REX Állatsziget az ország egyik legfontosabb állat- és természetvédelmi központja, mely az újpesti Farkas-erdő mellett található. A kéthektáros élményparkot a Rex Kutyaotthon Alapítvány hozta létre. A kutyák és cicák örökbefogadását szolgáló Állatotthon, valamint az Állatsziget egyéb szolgáltató és bemutató egységei egész évben látogathatók. A terület rehabilitációjával egy különleges vizes élőhely alakult ki. A magára hagyott háziállatok mentésén kívül vadmentéssel is foglalkoznak.

Forrás:
http://blog.turafuggo.hu/2013/03/05/csodas-erdo-a-farkas-erdo/
http://rex.hu/

Kocsis András 1937-ben készített Anyai fájdalom elnevezésű szobra áll Újpest központi részén, a piac előterében, a templommal szemben. A szobor az I. világháborút követő nemzeti tragédiának állít emléket, talapzatánál Trianon térképét is elhelyezték. Újpest számára fontos emlék, jelentős kincs, hiszen a közös nemzeti,közös újpesti múltunk jelképévé vált. Rendszeresen koszorúzzák, állítanak emléket.

Rex kutyaotthon tava, telis tele kacsákkal, halakkal és gyönyörű tavi növényekkel.

Lila-fehér szívünk jelképe, amely idénytől függően öltözik be, télen sapit hord, nyáron kivirul 

A település első választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartották üléseiket. Az első községháza 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén.
Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot., hiszen a lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Végül 1895-ben határozatot fogadtak el egy kétszintes községháza felépítéséről a közeli, jóval kellemesebb adottságú Szent István téri telken, az akkori mázsaházzal szemben. A pályázatot csak 1898-ban írták ki, amelynek nyertesei Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, a kor jelentős építészei voltak. A kivitelezés feladatát egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták.
Oromzatát a Nagy Károly korabeli legendákból ismert, Roland vitéz szobrával díszítették, ami a városok törvényhatósági jogait jelképezte. A páncélban, karddal ábrázolt vitéz szoborváltozata a városok törvényhatósági jogainak jelképekévé vált. Az eklektikus stílusú – számos szecessziós jegyet is magán viselő – épület a századforduló jelentős alkotása, amely immár érett a műemléki védelemre.

Forrás:
https://mno.hu/migr_1834/az-ujpesti-varoshaza-819605
http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/normal.phtml?kep=%2F031300%2F031393%2F1303223158.jpg&id=031393

A parkban üldögélve 🙂

A Semsey park az Árpád út és a Deák Ferenc utca között található több, mint 10 hektáros zöldterület. Újpest legnagyobb közparkja a hetvenes években épült panelházakkal közrefogott terület, akkoriban Keretes beépítés néven emlegették. Mostani nevét dr. Semsey Aladárról kapta, aki Újpest polgármestere volt 1922 és 1938 között. A terület az elmúlt néhány évben számos fejlesztésen és újításon esett át. Tavaly nyáron felújították a focipályát, új ping-pong asztalok kerültek ki, több pad és pihenőhely létesült. A kutyások részére új elzárt kutyafuttató/kutyajátszótér épült, a nagyobb gyerkőcöknek csúszdákat tettek az épített domb tetejére. A kisbabás anyukáknak bababarát játszóteret hoztak létre egy elzárt területre. Itt található a környék egyetlen baba-mama hintája, ami bizton állíthatom, hogy minden anyuka és baba kedvence. A sportolni vágyókra is gondoltak, fitneszparkot és futópályát kaptak.

forrás: www.ujpest.hu

Tarzan Park, ahol mi felnőttek is gyerekek lehetünk, önfeledt játék és élmény. 13 játékszigete van, egyes szigeteken a legmodernebb és legjobb fejlesztő hatással bíró szabadtéri mozgáseszközök lelhetőek fel, melyek a gyermekek életkorához maximálisan alkalmazkodnak, és a miénkhez is 

A Víztorony áll hozzám a legközelebb Újpesten, nekem Dancs Melinda a képen) a szívem csücske, ha szabad ilyet mondani. A szomszédságában születtem, nőttem fel, élek a mai napig és naponta sétálok mellette. A Víztorony Újpest egyik legismertebb épülete, szimbóluma. 
A földmunkák 1911. július 3-án kezdődtek meg Mihailich Győző és Dümmerling Ödön tervei alapján. Az épület 54 méter magas, az akkori korban modernnek számító vasbeton technikával készült főként betonból és részben téglából. Építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. Az építkezés 1912. július 8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének.
1944 decemberében a partizánok megakadályozták a víztorony felrobbantását, melynek emlékét oldalfalán tábla hirdeti. A víztorony 2003 tavaszáig látta el feladatát, ma már ipari műemlék. Bejárata fölött Újpest címerének egyik legszebb ábrázolása látható.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Újpesti_víztorony,ujpest.hu/feltolt/ujpest_akkor_es_most_osszes.pdf

Nekünk is van névtáblánk  Na de hol a korip? 

Képeken: Tóth-Lakos Fruzsina és Magor, Erdélyi Ágnes , Levente és Tibi, Melinda Dancs , Flóra és Tamás
Képeket készítette: Várai Mihály és Polgár Tibor (a Városháza és a Anyai Fájdalom szobra)

 

IX. kerület – Ferencváros

Edina és családja Szombathely után Budapest egyik kerületét is bemutatja nekünk 🙂

Nem vagyok tősgyökeres budapesti, de a IX. kerületet otthonomnak tekintem. Anyuékhoz még “haza” járok, de aztán a kiruccanás végeztével ide is haza jövök. Budapesti pályafutásomat ebben a kerületben kezdtem: a Corvinus Egyetemre vettek fel, így költöztem a fővárosba. Az egyetemista életet itt éltem a kerületben, a Nagyvásárcsarnokba jártam ki kajáért, a Nehru parton bohóckodtunk, a Dunát bámultuk, vagy épp vizsgára készültünk a csoporttársakkal. Akkor még volt időm színházba, koncertre járni. Többször látogattuk a Nemzetit. A MüPá-ban pedig a Wagner napok “csak egyszer jussak el” kategóriába tartoztak. Végül oda is sikerült eljutni. A kollégiumok után a József Attila-lakótelepre költöztünk. Egy zöld, viszonylag nyugalmas sziget a város közepétől nem messze. Megszületett első, majd második gyerekünk. Mindkettőjüknek lett egy rózsája a lakótelepi Babák Rózsaparkjában. Az egyetem helyett az Anyahajó Anyaközpontban találkozunk az új barátokkal. A színház helyett most már bábszínházat nézünk a Csigaparkban, a MüPába egy-egy baba/gyerekkoncertre azért betévedünk, a Nehru part helyett pedig a parkba kitett piknikplédeken lazítunk. Az Ecseri úti Szent Kereszt templomba pedig be-be térünk, mindkét gyermekem keresztelője itt volt. Ha költözünk, akkor csak a lakótelepen belül, vagy nagyon közelre szeretnénk. Ferencváros, s azon belül a József Attila-lakótelep igazi otthonná vált.

A Budapesti Corvinus Egyetem neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján építették, és 1874. május 1-jén adták át.

Az egyetemtől pár méterre van a Nagyvásárcsarnok (Központi Vásárcsarnok), Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, még a város első polgármestere adta át. Vasárnap zárva volt.

Átsétáltunk a Nehru partra. A parkot pár éve felújították, egy jó árnyékos játszótér, s a hídhoz közeli részen egy gördeszka pálya is helyt kapott. 1.5 óra múlva – egy kis játszóterezés után – tovább indultunk.

A 2-es villamossal pár perc alatt elérhető a Nemzeti Színház, mely 2002 óta működik a IX. kerületi Duna-parton. Külső megjelenésében a létesítmény egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben egy szoborpark is helyet kapott.

A nagy melegben kicsit sétáltunk a szoborparkban. A színház főbejárata előtti „hajóorrnál” látható a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a jelképes Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonos sziluettje, a „léleklángokat” formázó fáklyákkal. A Koripnak tetszett, de végül szárazon maradt.

A Duna-parti parktér építményei a nyírt sövényből kialakított labirintus és egy „zikkurat”, amely belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézi fel. Felmentünk a zikkurat tetejére, a képen a Nemzeti Színház innen fotózva.

A zikkurattól nem messze van a Müpa bejárata. A Művészetek Palotája egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek.

A Belső -Ferencvárosból visszajöttünk lakóhelyünkre, a József Attila-lakótelepre. A lakótelepi Dési Huber Művelődési Ház programjai mellett jelenleg otthont ad az Anyahajó Anyaközpont, s az Írisz Családi Kör programjainak is. A Babák Rózsaparkjában immár 10 éve ültetnek rózsákat a lakótelepi babáknak.

Elsétáltunk a Csigaparkba, mely a lakótelep központi találkozóhelye, szabadtéri rendezvények helyszíne.

A lakótelep szélén hívja fel magára a figyelmet a Szent Kereszt plébániatemplom, mely 1930 óta áll az Üllői út – Ecseri út sarkán. Innen már csak pár perc, s mi is hazaértünk.

Szereplők: Nemesné Singer Edina, Nemes Kornél. Fotózta: Nemes Szabolcs hátán Nemes Emíliával 🙂

XVII. kerület – Rákosmente

Azt hiszem, minden budapesti kerületnek van valamilyen rekordja. Rákosmente sem különb. Életemben először nagyjából 15 éve jártam a kerületben. Akkor még nem tudtam, hol járok. Csak követtem a Corvinusos (akkor még BKÁE) barátnőm utasításait, melyik busz után hol melyikre szálljak, hogy eljussak a Tarkarét koliba. Hát eljutottam. Azt hittem, hogy ez ha nem a világvége, legalább a városhatár, de akkor még nem sejtettem, hogy a XVII. kerület még csak ott kezdődik… Most sem a kerületben lakom, de nagyon gyakran járok erre, hát megmutatom, számomra milyen.

Budapest óriása, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek, és erre rátesz egy lapáttal azzal, hogy magában foglalja a főváros központjától legtávolabb eső városrészt is. Rákoskert közúton közel 23-24 kilométerre fekszik a 0. kilométerkőtől, távolabb, mint Érd, Biatorbágy vagy Szigetszentmiklós, nagyjából Szentendre távolságának felel meg. 9 településrészből áll, melyek 1950-es években váltak Budapest részévé. Ezek közül Rákoscsabát 11. században, Rákoskeresztúrt 13. században említik először. Lássuk, mit tud. 🙂

Rákosmente központja az „Elág”. Forgalmas találkahely és közelekedési csomópont. Hivatalos nevén Fő tér. A 2011-ben átadott tér fővárosunk egyik legfiatalabb köztere, ugyanis előtte buszpályaudvarként funkcionált. Egyik látványossága közvetlenül a jobb könyököm mellett éppenhogy látható, fényjátékra és változatos alakzatok formálására programozható szökőkút 
Utazásaim során mindig van időm megcsodálni a teret vagy a szemközti mtatós vöröstégla üzletsort, ami leginkább a keresztutca rövid zöldjének köszönhet 😀

Rákosmentén több érdekes kastély is található. Egyikük az első magyar krumplitermesztők egyikének impozáns lakhelye volt. Nem vicc. Az 1700-as évek közepén épült Podmaniczky-Vigyázó kastélynak tényleg ez a története. A kastély az Elág közelében megtekinthető, de leginkább kívülről. A magántulajdonban álló épületet titokban, a nyitott kapukon át a parkolóba osonva sikerült lencsevégre kapni.
Szintén érdekes látvány a Helikopter lakópark mediterrrán stílusó sorházai közül kiemelkedő, 21. század eleji (de annál jóval régebbinek ható) kastély 🙂

A Loire-völgyi kastélyokra hajazó, később modernizált (értsd szocreálosított) Bogáti-Hajdú villa is a kerületben található, a Rákos-patak mellett. A „süllyedő kastély” 1890-es években, akkoriban mocsaras talajra épült, eredeti fotók alapján nagyon szép épület, díszes homlokzattal, tornyokkal. Most jobban hasonlít egy sima lakóházra, de a lábak még sejtetik származását. A ház előtt, a patak partján le lehet parkolni, és rá lehet csatlakozni a patak mentén haladó kerékpárútra.

És itt a környező városrészeknek nevet adó Rákos-patak, mely egészen a Gödöllői-dombságból ered, és Vizafogónál (XIII. kerület) torkollik a Dunába, öszesen 44 km hosszú. Több szakasza mentén van bicikliút, sajnos még nem járható végig, majd egyszer az ük-ük-ük unokáink talán megélik, hogy elkészül 🙂

És most ugorjunk vissza a központhoz, mely közelében van még érdekes hely. A kerületben lakott Bartók Béla, a képen látható házban született például a „A kékszakállú herceg vára” és „A fából faragott királyfi”. Ma Rákoshegyi Bartók Zeneházként működik. Úgy néz ki, hogy csak a rendezvények alatt van nyitva, így a kerítés is kénytelen volt pózolni nekünk. 🙂

A központ megtekintésének kitűnő lezárása a Népkertben lévő nagy játszótér meglátogatása. A gyermek a jól megérdemelt mozgást, az anya a jól megérdemelt pihenést élvezheti az árnyékot és fehér bogarakat adó fák alatt. A játszó mellett a nagyobbak örömére elkerített sportpályák is találhatóak. Na meg ott a park többi, sétányos része.

Igen, a kerületet igazából a zöld területeiért szeretem. Egy csodálatos hely (kevésbé csodálatos odavezető úttal) terül el Rákosmente déli részén. A Merzse-mocsár természetvédelmi terület igazi kis zöld sziget. Madárleséről szépen rá lehet látni a tóra. Szúnyogrisztó erősen ajánlott, ha erre jársz, de megéri megnézni. Távcsövet is érdemes hozni, ha netalántán a gyermek tudni akarja, hogy mi az a nagy fehér madár a tóban 🙂

A mocsár körül amúgy tanösvény vezet végig, érdekes információkat tartalmazó táblákkal és térképpel.
A szintén a mocsár területéhez tartozó út mentén nem tudtuk kihagyni, hogy ne örökítsük meg Kukoricamarci és Béla Vándorkrolip kalandjait. 🙂

És aki szereti a látványos naplementéket, annak ajánlom a Vida dombot, ahonnan a 201 méteres magasságból pazar látvány tárul elénk a kerületre. Állítólag a Ferihegyi reptér (bocs, nekem már csak az marad) kifutópályái is látszanak, most minden bizonnyal a fák takarták ki. A kerület földrajzi érdekessége, hogy dimbes-dombos területen fekszik, különböző pontjainak magassága 169 és 241 m között változik, így legmagasabb pontja magasabban van, mint a 231 m-es Gellért-hegy! 

A naplementébe révedve Béla még magába szívja a nap utolsó sugarait, aztán irány haza, vár a jól megérdemelt vacsora.

Szereplők: Kiss Márton, Kiss Olga 
Fotókat készítette: Zorkóczy Eszter, Kiss Olga

II. kerület

Életem során rengetegszer költöztem, mégis a legtöbbet a II. kerület határán éltem. Amikor kislányunkkal (már nagyon-nagyon pocakosan) ide költöztünk, úgy éreztem, végre haza találtam. Buda erdős, hegyes-völgyes területe magába foglal mindent, amit csak kívánhatok: csendes, de könnyen elérhető a város zajosabb része is.

Hármashatár-hegy

A hegy egyik oldala még a II. kerülethez tartozik, innen csodálatos kilátás nyílik a Budai-hegységre. A hegy egyik oldalán van a repülőtér, másik oldalán a bázisugróknak kialakított kifutó. A hegy tetején nem rég nyílt új kilátó. Tökéletes hely sárkányeregetésre, kirándulásra, tűzijáték nézésre. Apa itt szokott megpihenni, miután feltekert a biciklivel.

Pálvölgyi barlang

A barlang máig feltárt hossza 29 km, ebből 500 méter a túraútvonal. A barlangban csodaszép cseppkövek várják egész évben a látogatókat. Érdemes magunkkal vinni melegebb öltözéket, főleg nyári kánikulás időszakban, mert a barlang hőmérséklete állandó, 10 fok körüli.

Millenáris park

Az egykori Ganz Villamossági Művek helyén kialakított park 2001-ben nyerte el mai formáját. A Zöld Péter tematikus játszótér frissen lett felújítva, átadva. A stégről lehet halakat etetni, ráadásul nem is kicsiket. A parkban van játóház, itt van a Láthatatlan kiállítás, egy ideig a Csodák palotájának is otthont adott. A park épületei gyakran fogadnak időszakos kiállítást is, júliusban Gateway to Space kiállítás nyílik majd.

Mechwart liget

Magyarország 4. legszebb főtere. 2010-ben újították fel, a szökőkút is akkor épült újjá. A parknak 3 játszótere van, egy az egészen piciknek, egy a nagyobb gyerekeknek, óriás hintával, és van egy a felnőtteknek, egy szabadtéri edzőpark. A park tetején áll a II. kerületi önkorményzat épülete, benne a házzaságkötő teremmel, így nem ritka az ünneplőbe öltöztetett gyerekek látványa a szökőkút peremén.

Találkozunk az óra alatt! (avagy a Széll Kálmán tér, ami úgyis mindig csak Moszkva tér marad)

A tér frissen lett felújítva, átalakítva, így már azért mágse az A TÉR, ahol annyit várakoztunk egymásra barátokkal, szerelmekkel. A megújult SZéll Kálmán (MOSZKVA) tér padokkal, beleszaladgálós betonból felspriccelős szökőkúttal most a nyári melegben a kisgyerekek kedvence. A metró épülete előtt egy hatalmas kőtáblája (még csak most fedeztem fel) Budapest térképét ábrázolja. A tér maga az I., a II. és a XII. kerület határrán fekszik, egy-egy oldal tartozik mindhárom kerülethez.

Szereplők: Ádám Julianna, Vizi József, Vizi Anna Villő, Kazi Ármin
Fotók: Vizi József, Ádám Julianna, Tanács Alexandra, Kazi Adrienn

XVI. kerület – Cinkota-Mátyásföld

Lassan 29 éve, születésem óta élek a kerületben, a családom több, mint 50 éve költözött ide. Kevesen tudják, hogy Budapest első repülőtere a kerületünkben működött (lévén az Ikarusz gyár – mely itt gyártotta a legendás buszokat – eredetileg repülőgépekkel foglalkozott. Sajnos ott képet nem tudtam csinálni, leginkább irodák kaptak helyet a lepusztult gyárban, a kultúrházat pedig jelenleg épp felújítják). A XVI. kerület 5 kisebb településrészből áll, melyek közül azokat mutatom be, ahova saját kötődésem van, avagy szerintem kiemelkedő történelmileg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanilyen gyönyörű Rákosszentmihály, Sashalom és Árpádföld is, de azokat majd egyszer valaki más mutatja be 😉

Cinkota – Kerületünk legrégibb “települése”, már az Árpád-korban is említették írásosan. Két templomja közül a jelenleg evangélikusként működő elődjét már az Árpád-házi királyok korában használták (az alapok most is látszanak a templomban). 1077-ben ezen a területen zajlott a mogyoródi csata Salamon és Béla fiai között. A török idők után szlovákokat telepítettek a faluba, a tót hagyomány így nagyszerepet játszott a lakosok életében (régi családok a mai napig sok tót szavat használnak).
Számomra és sok kerületi számára is nagyon meghatározó a kerület legerősebb középiskolája, a Szerb Antal Gimnázium. Batthyány Ilona (gróf Batthyány Lajos lánya) férjével, Beniczky Gáborral közös kastélyuk parkjából különített el területet az iskola javára (kislánya azóta üres kriptája mai napig látható a parkban, mely az ő tiszteletére a Lea park nevet kapta), a mai napig fontos szerepet játszik a gimnázium életében, hiszen arborétumszerű megjelenése, a benne kialakított tanösvény kíváló alkalmat biztosít a növénytani ismeretek bővítésére és nem utolsó sorban a diákok kikapcsolódására. A későbbiekben bemutatott bicikliút sok pontjáról látható, ahogy a gimnázium épülete szinte urtalja a cinkotai dombot.

Erzsébet liget – A liget ma egy lakópark és kerületünk kulturális életének egyik közponja. Itt található a kerületi színház (mely otthont ad a helyi hordozós klubnak is), az egyik uszoda, tenisz pálya, sport pálya, vívó csarnok és strand is. Én azonban a történelmi jelentőségét hangsúlyozva nem ezeknél készítettem fényképet, hanem a jelenleg Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának épülete körül. A Liget korábban szovjet laktanyáknak, épületeknek adott otthon, melyek jelentős részében ma családok laknak (nagyon jó kis házak, első közös otthonunk nekünk is ott volt  ), de a külker épületének talán legfontosabb eseménye volt (bár ezzel sok sikeres diplomázó lehet, hogy nem értene velem egyet), mikor az 56os forradalom bukása után itt tartották fogva Nagy Imre miniszterelnököt. Előtte tisztelegtünk a fenti képekkel.

Szilas-menti bicikliút – Kerületünk egyik legújabb vonzereje a Szilas-menti bicikliút, mely a bringásokon kívül a sétálók és futók számára is nagy örömet jelent. A bicikliút több kilóméteren át, a Rákosi úttól a Naplás erdőig vezet, útközben két játszótérrel. A fenti képek a mi szívünk csücskén, az öko-játszótéren és annak környékén készültek. A játszó nem a klasszikus értelembe vett játszótér, hiszen kevés játék van, ellenben labirintus, hajó, bújkáló is található itt, mind élő fűzfából fonva. A park mellett már természetvédelmi terület van, melyen az ide látogató gyerekek gyakran figyelhetik meg a legelésző kecskéket, de a szomszédos szántón a traktor is visszatérő vendég. A bicikliúton járva az ember megértheti miért szerelmesek a kerületiek az otthonukba: mintha az erdőben sétálnánk, messze a város zajától, útközben rókával, ölyvekkel és őzekkel találkozva, miközben a belváros kb 30 perc tömegközlekedve.

Ómátyásföld – Ha valaki a XVI. kerületről csak hall legtöbbször vagy Cinkotát említi (és persze a kántort, aki nagy iccével kért…) vagy Mátyásföldet, annak villanegyedét. A legenda szerint ezen a területen feküdt Mátyás királyunk vadászterülete, innen a név. Az 1800as évek végén létrejött a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, melynek tagjai a HÉV vonal kiépítésével meglátták a lehetőséget a területben, és elindult a felparcellázás, a szebbnél szebb nyaralók felépítése. A meseszép villáknak sajnos nem tett jót a szocializmus szele, sokat lebontottak, átépítettek, megrongáltak, de hála Istennek és az utóbbi évek törekvéseinek, egyre több patináns épület kapja vissza régi fényét (így például a középső képen látható Dozzi villa is, melyet tavaly még bárki magáénak tudhatott volna, hiszen röpke 700millió forintért árulták). A kerület egyik jelképe a Szent József Plébánia, az idén ünnepli a 112. évfordulóját, a telket melyre épült szintén Batthyány Ilona adományozta a fentebb említett egyesületnek.
Érdemes a Pilóta utca környékén sétálnunk, hiszen a platánsorok alatt árnyékban tekinthetjük meg az egymás mellett sorakozó szebbnél szebb épületeket.

Cinkota-Mátyásföldi Református Egyházközség – A kerülethez való legfontosabb kötődésem a Mátyásföldi Református templom, hiszen itt kereszteltek engem, a fiamat, itt konfirmáltunk a férjemmel, itt házasodtunk össze, és ide fogunk visszajárni a közösségünkbe, akkor is ha elköltözünk az agglomerációba (keserédes tény, hogy a kerületet Pest Rózsa-dombjaként emlegetik, így az ingatlanárak miatt régi kerületi családok gyerekei már leginkább a külső vonzáskörzetbe mennek lakni, de senki nem szívesen távolodik el 15km-nél messzebbre ).
A templom belsején és külsején is felfedezhetőek az erdélyi fatemplomokra jellemző elemek. Az épület 1940re készült el, de a háború és szocializmus után felújításra szorult, ez 1989-ben történt meg. A belső fa búrkolat és faragások Szőcs Albert mátyásföldi fafaragó kezének munkáját dícsérik. A templom később karzattal bővült. Jelenleg Budapest egyik legnagyobb református közösségének ad otthon, mely hála Istennek folyamatosan bővül mind porontyokkal mind felnőtt tagokkal.

Naplás-tó – sok nem kerületi is hallot már a tóról, talán járt is ott. Ideális kirándulóhely kisgyerekeseknek, hiszen rengeteg rövid vagy hosszabbacska túraútvonal indul a tó körül vagy az erdőben. A futók is előszeretettel látogatják, remek tereplehetőségekkel bír, tapasztalatból mondom.
A tó szívem csücske gyerekkorom óta, hiszen édesanyám (aki a gimnázium biológia tanára) mentora, Stollmayer Ákosné (Emi néni) hihetetlen munkájának és édesapám (aki környezetvédelmi mérnök) közbenjárásának is köszönhető, hogy a tó ma tájvédelmi körzet (a legnagyobb Budapesten a Budai Tájvédelmi Körzet után). A környéken sétálva könnyen találkozhatunk szürkegémekkel, tőkés récékkel, mocsári teknősökkel, de láttam már itt fekete harkályt is. A 90es években volt, aki vidrát is jelzett a tónál egy télen. Jellemző a lápi, mocsári növényzet, például a mocsári nőszirom, egyes orchidea félék. Mindemellett kíváló bodza lelő hely, ha valaki szörpkészítésre adja a fejét.
Ha már tél: vitatott, hogy szabad-e (igazából tilos), de a fél kerület ide jár korcsolyázni. Ennek biztonságossá tételén többen is dolgoznak, de még nem megoldott, ugyanakkor hóban is érdemes ide látogatni, hiszen úgy is gyönyörű (és például lehet vaddisznókkal találkozni).

A képeken szerepelnek Tóthék, azaz Tóth-Bognár Borbála, Tóth Zoltán és Csaba Zoltán plusz PocakPéter a képeket készítette: Tóth Zoltán és Tóth-Bognár Borbála