Kép

Szolnok

Rácz Erzsébet vagyok, a Kötődő körút szolnoki állomását szeretném bemutatni Nektek.
Kecskemétről származom, Szolnokra jártam főiskolára, ekkor ismertem meg a páromat. Következett pár év kettesben Budapesten, majd nagyobbik lányom, Janka 3 hónapos korában Rákóczifalvára költöztünk, ami Szolnoktól 10 km-re van. Ennek már három éve. Azóta már négyen vagyunk, Lenke tavaly júliusban született.

A Tiszakötők Szolnoki Babahordozó Klub tagja vagyok, ami 2014 augusztusa óta vonzza a hordozás iránt érdeklődő anyukákat, apukákat, babákat. Havonta két alkalommal szervezünk programot, egyiken a hordozással foglalkozunk, a másikra minden alkalommal meghívunk egy előadót, változatos témakörökben.

A fotózást több részletben teljesítettük, a klub leglelkesebb anyukái és apukái (három apuka is fotózkodott  )a rossz idő ellenére is bevetették magukat.
Örültünk, hogy volt apropója egy jó sétának, beszélgetésnek  Rengeteg kép készült, nehéz volt válogatni.

Szolnok Megyei Jogú Város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, az Észak-Alföldi Régió egyik legnagyobb települése, gazdasági, közlekedési, katonai, kulturális, oktatási és egészségügyi központ.

A Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál fekvő település csaknem ezer éves történelmi múlttal rendelkezik. A honfoglaló magyarság is felismerte a tiszai átkelőhely települési, közlekedési adottságait, stratégiai fontosságát, melyet jól bizonyítanak az e térségben feltárt honfoglalás kori temetők.

Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette. Az ispánsági vár nevét Zounok ispántól kapta, aki egyben a megye névadója is lett. A város nevének első írásos említése 1075-ben a garamszentbenedeki apátság oklevelében történik.

Első állomásunk a Kossuth téren a Verseghy Ferenc Könyvtár volt, amely gyönyörű környezetben a rengeteg könyv mellett számos programmal is várja a szolnokiakat és a környékbelieket. Nagy örömünkre klubunk beszélgetős találkozóit is itt tarthatjuk.

“Batyukötés” a Kossuth téren, háttérben a Megyeháza

A főtéren található még a Damjanich János Múzeum, melynek küldetése, hogy a megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségét gyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzétegye, valamint a Megyeháza épülete, melyet 1878-ban emeltek. Eklektikus stílusú, gyönyörű, tágas belső tér jellemzi. Az alagsorában van a Sörárium, interaktív sörmúzeum és látványsöröző.

A teret több ún. zsánerszobor díszíti, melyek egytől-egyig Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész munkái. A “Horgász” megtapasztalhatta a batyukötést egy híres-neves országjáró hordozókendővel  A szökőkútról se feledkezzünk meg, nyáron (nem februárban…  ) nagyon kellemes.

A Kossuh térről a Hild térre vitt az utunk, ahol Aba-Novák Agóra Kulturális Központ régi, és új épülete található. Az új épületszárnyat 2014-ben adták át, és a benne lévő játszóházban tartjuk a havi hordozós klubunkat. Az Agóra előtti parkban tavaly ültettünk egy születésfát az általunk szervezett Születés Hete rendezvénysorozat alkalmából.

Ezután a Tisza fele vettük az irányt, fotózkodtunk a Galéria előtt, mely az egykori helyi zsinagóga épületében művészeti kiállításoknak ad otthont. Mellette található a TISZApART Mozi, kedves főiskolás emlék számomra – évekig minden kedden művészfilmeket néztem itt a barátaimmal….de szép is volt  A filmvetítésen kívül említésre méltó a kellemesen kialakított kávézójuk, nyáron terasszal, valamint számos rendezvénynek adnak otthont, a szolnoki kulturális élet meghatározó állomása.

A Tiszavirág hidat 2011-ben adták át, a Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával. Főiskolás koromban nagyon örültem volna ennek a gyaloghídnak, hiszen akkor még két épülete volt az iskolának (egyik a belvárosban, a másik a Tiszaligetben), sokat kellett buszozni, vagy nagyot kellett sétálni az órák között.

A híd építésével egyidejűleg a Tiszai hajósok tere is új megjelenést kapott, új szökőkútja két emberarcú kérészt ábrázol, Varga Gábor szobrász munkája.

A Tiszaparti sétány Szolnok egyik legszebb része, fákkal, virágokkal teli zöldövezet, különösen szép a sétány mellett fekvő Verseghy park rózsakertje.

Itt található a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, Szolnok leghíresebb szállodája, és a közelben van a református templom gyönyörű épülete is.

További látnivalók a tavaly megnyílt Reptár, ami nem csak egy repülőmúzeum, hanem egy interaktív tematikus park, a Művésztelep, mely egyike a legrégebbi, folyamatosan működő művészi csoportosulásnak Magyarországon valamint a tiszavirágzás június végén. A Tiszán sétahajó is üzemel.

A képeken a Szolnoki Tiszakötők Babahordozó klub anyukái, apukái és babái láthatók.

Köszönöm, hogy végigolvastátok az írásomat és köszönjük a lehetőséget. A kendő nagyszerű, kényelmes vele a kötés, jól tart

Üdv minden hurcicsaládnak!

Kép

Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár között félúton, a Bakony lábánál fekvő település.

Történelmi szempontból a város szívében található várhoz kapcsolódnak a legjelentősebb események, erről bővebben később írunk.

Az 1870-es években megkezdődött szénbányászat jelentős ipari fellendülést hozott a településnek. Mivel a mezőgazdaság nem volt jelentős, a lakosság jelentős hányadát ez az iparág foglalkoztatta. 1920 után szénhiány lépett fel az országban, ezért az itt termelt szén felértékelődött.

A bányászat a vegyiparnak is kedvezett, hiszen a lignit értékes energiaforrásként hozzájárult a szomszédos Péti Nitrogénművek felépüléséhez.

A második világháború pusztítása után a várpalotai bánya lignitkészletére alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, illetve egy alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában,mely még ma is működik,igaz,már nem az alumínium előállításával, hanem csak annak újrahasznosításával foglalkozik.

A rendszerváltás után a szénbányászatot leállították,ami a hőerőmű bezárását is okozta.
A város megőrizte a bányászat emlékeit, kültéri szobrok elevenítik meg a bányászélet jeleneteit,illetve a várban múzeum mutatja be a bányászati folyamatokat.

14117879_10207323414058934_2070711614235950376_n

Ha nyugat felől indulunk el városnéző körutunkra, az első szembetűnő alkotás a Kőmacska a Tési dombon. Szinte uralja a kis teret, nézzétek a háttérben a táblát,még a kutyákat is kitiltotta onnan.

A szobor Gyulavári Pál: Játszó macska c. alkotása (1981). A Kőmacska a gyerekek kedvence, kihagyhatatlan, hogy fel ne másszanak rá és le ne csússzanak a hátán.
Megpróbáltuk volna mi is,hogy felüljünk a nyakába,de olyan csúszós márványháta van,hogy nem sikerült hátibabával megvalósítani.

14141599_10207323414858954_224754802290944181_n

A centrum felé haladva következő állomásunk, a Zichy kastély ad otthont a Trianon múzeumnak. Jómagam még nem jártam bent, de a múzeum honlapja szerint: “A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról.”

14212730_10207323415378967_5968957669875092106_n

Ildikó a kastély szomszédságában lakik,és így írt róla:
Várpalota szerintem egyik legszebb épülete a klasszicista-romantikus stílusban épült Zichy-kastély. A városközponttól pár percre, de mégis csendes helyen, zöld környezetben található.
A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette.

14212002_10207323416418993_8752615764499684920_n

A Trianon Múzeum parkjában található Sidló Ferenc: A Nemzeti Áldozatkészség Szobra (1915) másolati installációja.

Sidló Ferenc fából készült művét 1915 szeptemberében avatták fel a Deák téren. Fából állították fel, hogy a jótékonyság szögei vassá változtassák. Néhány koronáért cserébe fémlemezt szögelhettek fel rá az adományozók, melybe még a nevüket is bele véshették. A befolyt összeget a hadirokkantak, valamint a hadiárvák és özvegyek támogatására fordították.
A szobrot 1919-ben eltakarták paravánnal, mert idegen volt a Tanácsköztársaság szellemiségétől.
1924. novemberében a szobrot eltávolították a Deák térről és a Ludovika udvarán állították fel.
A háború után a szobrot szétdarabolták. A lovag feje 1968-ban került a Kiscelli Múzeumba, ahol ma is megtalálható, egyéb, részben bádoggal borított törmelékeivel, gipszmintájával a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében találkozhatunk.

14088557_10207323417499020_1972589445866620082_n

A múzeumtól szűk lépcsősor vezet le a városközpontba,ahol a Thury-vár és rendezett parkja tárul elénk.

A város szívében található várat Újlaky Konth László és apja, Újlaky Konth Miklós építtette. A fennmaradt források szerint 1397-ben már állt az akkor palotaként emlegetett épület.

A vár jelenleg több színvonalas kiállításnak helyszíne,
Helytörténeti, Magyar népviseleti, Egyenruha történeti, a Bakonyi Poroszkálókat bemutató tárlat, Bányászati múzeum, középkori kínzóeszközöket bemutató múzeum állandó kiállításként van jelen, illetve évente több időszakos kiállítást és nívós rendezvényt szerveznek ide.

Hagyománnyá vált már az évente megrendezésre kerülő Diadal napja rendezvénysorozat, mely feleleveníti a vár dicső korszakát, és Thury György nagyságát.

(forrás: thuryvar.hu)

14095968_10207323417219013_7280348277992440155_n  14095808_10207323418619048_3288295873063559663_n

Mire a várhoz értünk, szükségünk volt egy kis pihenőre a vároldalban, a pihe-puha fűben.

14202595_10207323563382667_6836883836775222320_n

A vár mögötti parkban több kiemelkedő műalkotás áll. Elsőként, a várhoz legközelebb, az 1848-as emlékmű, Rieger Tibor műve. A 12 pontot jeleníti meg mészkőbe vésve.

14224776_10207323564902705_7364671813102097967_n

A park végén áll az I. és II. világháború hősi halottainak emléket állító alkotás, Seregi József szobra, melyet 1994-ben avattak, bronzból és mészkőből készült.

14102380_10207323567782777_8767346316422494158_n

Mellette terült el a gyerekek kedvelt játszóhelye, azonban a fényképek készítése utáni napon elkezdték elbontani ezeket, és mára már egy sem maradt belőlük.

14192059_10207323569182812_117776659332919097_n

A várra néz Mihály Gábor, Munkácsy díjas szobrászművész alkotása.

2001-ben, a forradalom 45. évfordulóján avatták az emlékművet. A talapzat szövege szerint “A várpalotai szénbányákban 1952 és 1956 között raboskodó hazafiak emlékére” is készült.

Turulmadarat ábrázol, ahogy éppen az elnyomást jelképező sárkányt győzi le.

Ildi és Elza is szárnyakat kapott,hála.a kendőnek 🙂

14142008_10207323579343066_8440314165228775070_n

A vártól dél felé haladva található a Wass Albert-emlékpark, a régi strand területén, tizenhárom almafából és egy márványtáblából áll. “Várpalota polgármestere védnöksége alatt létrejött élő emlékmű ötlete az író A tizenhárom almafa című regényén alapszik. Az élő emlékmű szimbolizálja a magyar földhöz, az elszakított nemzettársakhoz való ragaszkodást, az anyaországiak élő feladatát velük szemben, s egyúttal Wass Albert írói nagyságát és műveinek máig ható mondanivalóit.” (forrás: http://kirandulastervezo.hu/)

14183804_10207323580943106_3933009161228680390_n

Garami László: Női akt szobra (1960)

Napjainkban ez a szobor emlékeztet minket arra, hogy egykor egy strand működött ebben a parkban, amit az 1980-as években betemettek. Szüleink sokat meséltek róla, gyerekkorukban sok időt töltöttek itt.
Korip is nagyon jól érezte magát a kánikula ellenére, elképzelte, milyen jó lenne egyet úszni a hűs vízben.

Figyelem!
A képen szereplő kötés csak illusztráció, nem ajánlott a kifelé hordozás! 🙂

14102442_10207323582023133_2737794286182167319_n

Jó Szerencsét Művelődési központ “számos civil szervezet, művészeti együttes, ismeretterjesztő- és hobbikör, klub, tanfolyam működik. Fő profilja a felnőtt és ifjúsági közművelődés, valamint a bányász hagyományok ápolása. Mozgás Stúdiójában népi tánc és mazsorett csoport működik. Az épületben 474 férőhelyes mozi- és színházterem található, ahol különböző színházi előadások, hangversenyek, gálák, ünnepségek, fesztiválok, filmvetítések zajlanak. Emeleti előcsarnoka és a dr. Szíj Rezső Kamaraterem folyamatosan helyt ad időszaki kiállításoknak.

14192152_10207323582863154_9043235260277674473_n

A művelődési ház előtt ez a tábla jelzi a testvérvárosok nevét, távolságát és elhelyezkedésének irányát.

14191936_10207323584223188_9058536490184050770_n

A mai Nagy Gyula galéria jelzi,hogy a városban egykor jelentős számú zsidó lakos élt. Az épület egykor zsinagógaként funkcionált, ma esküvők és egyéb rendezvények helyszínéül szolgál.

14222352_10207323585343216_1088112622573818372_n

A Jó Szerencsét Művelődési Központ mellett található Borbás Tibor: Krúdy emlékére bronz alkotása. 1990-ben avatták a várpalotai kötődésű Krúdy Gyula emlékére. A kétalakos kompozíción Krúdy kedvelt regényhőse, Szindbád látható esernyőjével. Hédi kinyitott az ajtót, hogy Szindbán találkozhasson szíve hölgyével.

14124422_10207323586143236_2379825590687431486_o

Erdey Dezső: Vízhordó lány szobrát jelenleg Várpalota főterén találhatjuk. Eredetileg az inotai Készenléti-lakótelepen lett elhelyezve. 1956-ban készült a 170 cm magas korsókat cipelő kecses lányból a biztonság, erő, szépség és a báj sugárzik. A szobor 1988-ban került jelenlegi helyére.

Nagyon nehéznek tűnnek ezek a korsók, így segítettünk egy kicsit a cipekedésben

14184377_10207323587863279_3973482637003096060_n

A város keleti szélén áll a Tomori forrás

A palotai temetőtől keletre találhatjuk a Ferences-rendi kolostor helyét, melyet Faller Jenő bányamérnök azonosított 1935-ben.
A kolostor emlékét a Tomori-forrás őrzi.

14212618_10207323590103335_1372950547712273616_n

Tovább haladva kelet felé ott találjuk magunkat az inotai dombok között

14183783_10207323590143336_912117462664301148_n

Inotai víztározó látható a képen, Hédivel a hátamon gyakran elsétálunk ide,mert a panel mögül, ahol lakunk indul egy ösvény,ami pont ehhez a szép kis horgásztóhoz vezet.

Várpalota kedvező hely lehet horgászoknak is ,a várost több oldalról is körülveszik kisebb nagyobb tavak.

14184331_10207323590903355_4440841796032971654_n

Ezeken kívül rengeteg gyönyörű hely van Várpalotán, aki erre jár -Országjáró kendővel, vagy anélkül-, mindenképpen tekintse meg Pusztapalota (Bátorkő) várát a Várvölgyben, mely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadészkastélya volt. Gyönyörű látványt nyújtanak az árvalánytól ezüstös Bakonyi dombok. Rengeteg izgalmas túraútvonal közül választhatunk.
Aki nem szeretne túrázni, annak ajánlom megtekintésre a fentieken kívül a Megyeházat, Fodor Sára Tájházat, a Felsővárosi Kvártélyházat.

Szereplők: Hangné Málik Ildikó és Elza, illetve Tóthné Szűcs Eszter és Hédi.

A fotókat egymásról készítettük.