Kép

Zsámbék

Visszatérünk még egy pár állomásnyira Pest megyébe, Zsámbékot Szilvi és kisfiai mutatják be:

Budapesttől nyugatra 35 km-re, a Nyakas hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése.

Zsámbék

Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.
1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták, ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve kihalt lakosok helyére a törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult.
/Wikipédia/

13495136_1004811709572684_2402029045644891387_n

A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai, melyek a 13. század közepén 1220-34 között épültek késő román – korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta áll ebben az állapotában.
/Wikipédia/

13434725_1004811716239350_2412535702869755938_n

Az 1960-as években Borus Ferenc palackozott italok gyűjteményéből rendezett be saját borospincéjében egy “Bormúzeumot”. Ide keresve megfelelő világítási eszközöket, került kapcsolatba a lámpákkal.
Annyira megtetszettek neki a szebbnél-szebb darabok, hogy észrevétlenül is a gyűjtőjükké vált. A kiállított tárgyakat egy-két kivételével saját pénzén vásárolta meg, volt olyan nap, amikor 20-25 db került a tulajdonába. A tárgyak többsége koszosan, rozsdásan, hiányosan került elő, így a restaurálás mesterségét is elsajátítva minden lámpát saját maga hozott rendbe, jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában. A mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, valamint Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa, 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz stb.

Az intézmény 1995-ben bekerült a GUINNES Rekordok Könyvébe.
/www.mizsambekunk.hu/

13501675_1004811772906011_8215637074365369762_n

Szabadságoszlop – Napraforgós oszlop
A mészkőből faragott (cca. 4 méter magas) oszlop Melocco Miklós szobrászművész adománya Zsámbék lakosságának. A művész jelenleg is itt él és alkot.
/Wikipédia/

13432310_1004811826239339_2124004835608596200_n

Csecsemő és gyermekotthon

Itt dolgozott a Nagymamám egészen a haláláig, 1987-ig, majd az intézményt rá két évre bezárták kihasználatlanság miatt. Zsámbékon a bezárás idején összesen 87 gondozott gyerek elhelyezéséről született határozat,a legidősebb gyermek ezen időszakban 3 és fél éves volt, a legfiatalabb 2 hónapos.

13466291_1004811862906002_7971636878695131537_n

Zichy-kastély

III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy családtól a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50-ben Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Én még itt szereztem az első diplomámat! 🙂

A képeken: Lendvai Szilvia, Lendvai Balázs, Lendvai Benedek
Fotók: Lendvai Richárd